Miért tekintenek sokan akkora bűnként arra, aki gyerekkel válik?

Sajnos, sokan nem fogják fel azt az ALAP dolgot, hogy nem láthatjuk kívülállóként hogy milyen két ember kapcsolata belülről. Nem fogadják el, hogy ez kizárólag az ő kettejük döntése, és nem szólhat bele senki kívülről.

És még annyi, hogy egy kívülről harmonikusnak látszó házasságban is lehetnek olyan dolgok, amit más nem tud, és nem láthat.

Ráadásul mindenki okosabbnak hiszi magát, ha a másik ember életéről van szó.

Egyetértek veled.

Szerintem nem bűn gyerekkel válni.

Számtalan kapcsolat megy tönkre számtalan ok miatt hosszú évek után is, és én is azt vallom, hogy jobb a gyereknek egy szülővel (meg a másikkal hétvégente), aki kiegyensúlyozott és boldog, mint két olyan szülővel, akik állandóan veszekszenek, marják egymást.

A szüleim ezt tették, négy gyerek után, több, mint 30 év elteltével lett nagyon rossz a kapcsolatuk. Én kértem őket, hogy váljanak, pedig még bőven gimnazista voltam. És miért? Mert már nekem volt rossz, amit leműveltek egymással, én sokkal jobban sérültem lelkileg, mint ők.

Ezért én megfogadtam, hogy ennek nem fogom kitenni a gyerekeimet majd, hanem elválok, ha az a jobb megoldás, hogy ők ne két idegroncs szülővel éljék az életüket, hanem egy boldog anyával és apával, akik külön-külön sokkal jobban kijönnek egymással.

A gyerek is kiegyensúlyozottabb lehet így.

#3 vagyok.

Hozzáteszem, anyu a mai napig azt mondja, hogy szerelmes volt apuba teljes mértékben addig, amíg nem lett minden rossz köztük. És akkor ők már 35 éve házasok voltak.

Szóval ebben az esetben nem igaz az, hogy még kéne válogatni kinek szülsz gyereket, mert ennyi idővel előre ezt nem lehet tudni.

Más az, akik 1-2 év házasság után szétmennek egy olyan dologért, ami már a házasság előtt is nyilvánvaló volt. De őket sem kell elítélni.

Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy a gyerekek miatt maradjanak házasok. Ez abszurd.

"Bizonyított tény, hogy a gyereknek jobb egy szülővel, mint ha a szülei marják egymást. "

JOBB, de nem jó!

A gyereknek az a JÓ, ha a szülei érett és felelős döntéseként születik meg, majd pedig egy normális, egészséges, szerető és támogató családban nevelkedik.

Elvált szülők gyerekének kenni soha nem jó, és egészséges, kár mentegetned, és győzködnöd magad!

"Eleve úgy keres az ember társat, hogy minden rendben lesz, és "örökké" együtt lesznek. Gyereket is így terveznek. "

A normális ember igen. De egy csomóan nem így gondolkodnak, vagy inkább sehogy.

Amikor szoba kerül baráti társaságban, hogy milyen elvált szülők gyerekeinek lenni, általában mi, az érintettek arra jutunk, hogy elég rossz érzés, hogy pl. karácsonykor ketté kell szakadni.

Okés, hogy 2 embernél beüthet valami egy házasságban, de ennek általában oka van. Ha a gyerekvállalás után válnak el, akkor az egy felületes és átgondolatlan kapcsolat volt. Igen, ilyenkor nem tudom sokra tartani a szülőket, mert saját maguk is gyerekként viselkedtek.

Nálam anyám évekig csalta apámat, lelépett, az új hapsi meg azóta is félig-meddig tartogatja, de amúgy a családjával él. Ezzel két gyerek életét nehezítette meg, plusz tönkre vágta apámat. Örülök, hogy neked nem okoz tragédiát, de nálunk nem volt túl happy a dolog.

12 év után váltam el, a gyerek akkor volt 4 éves. Én örökre terveztem és jól megvoltunk, az exem rendes ember volt. De jött egy kattanás nála, hogy un engem, nem kellek neki, viszont mivel a megcsalás nála nem pálya, látványosan szenvedett. Sosem gondoltam volna hogy ez lesz belőle. A szülés után nem tekintett rám többet nőként és kész. Nem lehetett előre látni ezt.

Mióta elváltunk, sokkal jobb apa is, mert megbecsüli azt az időt amit a gyerekével tölt.

Amúgy gyerekekkel dolgozom, és azt látom, hogy nagyon sok a sérült gyerek, ott is ahol a szülők együtt maradnak. Könnyű másokat elítélni, de felesleges. Nem látsz bele a másik életébe, és egy adott helyzetből a legjobbat kell kihozni. Ha ez a házasság megjavítása, akkor azt, ha válás, akkor azt. Az empátia és intelligencia hiányára vall habzó szájjal ítélkezni ez ügyben.

14 év után váltam.Az utolsó 4 év arról szólt, hogyan tudnánk megmenteni.Nem ment.Ahogy telt az idő mi nem összecsiszolódtunk hanem kiéleződtek a különbségek.Párként egyszerűen nem funkcionáltunk jól.

Nem volt harmadik, közös megegyezés, korlátlan láthatás.

Mi szépen váltunk ha lehet ilyet mondani mégis megviselte a gyerekeket.

A válás rossz.De van amikor az egyetlen okos lépés.