2 éves fiam mitől lett ennyire rossz alvó? Mi lehet a baj, mit tehetnék?

Családsegítő szolgálatnál biztosan értenek a gyereknevelési problémákhoz.

Férjed milyen állásponton van? Őt is kimeríti ugyanúgy ez a helyzet?

Kicsit off, de ne mosd meg az arcát hideg vízzel. Így azt tanítod neki, hogy te nem fogadod el, hogy ő rosszul érzi magát. Olvass utána a sírásmeghallgatás eszközének illetve hogy miért fontos elismerni a gyerekeink érzéseit ennyi idősen. Ennyi idősen még képtelen szabályozni az érzelmeit. A szülők feladata, hogy ezt kezeljék. Ez piszok nehéz. De ha már többször jól csinálod, mint nem, akkor sokat teszel a gyerek érzelmi intelligenciájának fejlődéséért.

Egyébként a tesó simán bezavarhat 2 hónap után is. Sőt. A gyerek telítődik a rossz érzéseivel (sokkal többször kell háttérbe vonulnia, osztoznia kell a szülői figyelmen) és ezek hiszti formájában jönnek felszínre. És ha a hisztire megtanulsz úgy tekinteni, mint egy szelepre és nem a te idegesítésedre szolgáló tevékenységre, akkor sokat segíthetsz a fiadnak. A hiszti ugyanis segít megszabadulni a frusztrációtól, dühtől, szomorúságtól ha támogató közegben adhatja ki. Nem mindig ilyen egyszerű és például nekem sem megy mindig tudatosnak maradni, de ha törekszem rá, akkor többször sikerül mint nem.

Valamint a hiszti sokszor kapcsolódási kísérlet a szülőkhöz. Vezessetek be gyerekidőt, amit dedikáltan csak te és ő töltötök el - nincs kistesó, nincs főzés, takarítás közben, hanem az van amit ő szeretne, ő mondja meg. Ennek mindig van eleje és vége. Érdemes beállítani rá órát. És a végén rászánni egy kis időt pluszban, mert eleinte sokszor a végén kiakadnak mikor vége. Ilyenkor tudatosan sírásmeghallgatást alkalmazunk. Erre felkészülünk. Tehát ha fél órát rászánnánk a gyerekre, akkor legyen 15 perc dedikált gyerekidő, órával mérve, majd áldozzuk be a maradék 15 percet a sírásmeghallgatásra ha szükséges.

Ezek látszólag nem függnek össze az alvással viszont kihatnak rá.

Sok erőt és kitartást kívánok neked! Habár tudom, hogy a befektetett energia megtérül, mégis tudom hogy rettentő nehéz néha tudatosnak maradni!

Valószínűleg a testvér miatt van. Igy "követeli" a figyelmet.

Ha meg tudjátok oldali legyen minden nap anya-nagyfiú és apa-nagyfiú program. Nem több óra, 15 perc, fél óra, de akkor a kicsi ne legyen jelen. És mondjátok is neki, hogy de örülök hogy most veled lehetek.

Nektek természetes hogy ugyanúgy szeretitek mint a tesó születése előtt, de ezt ki is kell mondani. Ő csak azt érzi hogy kevesebb idő van rá, megoszlik a figyelem