Ki mikor és hogyan szoktatta ki a szülői ágyból gyereket?

Olyan 10-11 hónapos lehetett, amikor már nagyon rosszul aludt köztünk, folyamatosan rugdosott, és sírt, ha a cici kiesett a szájából, az egész éjjeli szopizástól meg persze fájt a gyomra, volt, hogy hajnalban hányt is, így adott volt, hogy ennek véget kell vetni. Mivel azelőtt is a saját kiságyában kezdte az éjjelt, csak az éjszaka folyamán mindig átkerült közénk, nem volt olyan drasztikus a váltás, inkább én voltam nagyon fáradt egy darabig, hogy csomószor kelnem kellett hozzá, de pár hét múlva leszoktattam az egész éjjeli cicizésről, így azóta nyugodtak az éjszakáink. Most már csak reggel 5-6 körül hozom át, akkor szopizik egy kicsit, így megmaradt azért az összebújás is. :) 13 hónapos.

ugyanígy voltunk, szülői ágyban, egész éjjel szopi. Kb egy éves volt, amikor nyaralni voltunk, ott is így aludtunk, viszont legalább kiderült, hogy az, hogy más helyen alszik, kicsit sem zavarja. Úgyhogy utána otthon az ő szobáját úgy rendeztük, hogy fal mellett volt egy heverő, és mellette a kiságy, így a heverőn fekve szoptatva el tudtam altatni, és ott is tudtam hagyni, mert a kiságytól nem tudott leesni. Ha éjjel felébredt, visszafeküdtem mellé. Egy idő után amikor aludt, átraktam a kiságyba, hogy azt is szokja. A kisággyal nem is volt baja, de így sokszor felébredt, így idő után az lett, hogy már nem aludt el szopi közben, hanem utána betettem a kiságyba, és kapcsoltam neki babazenét a magnóban halkan, kapott egy-két plüsst, és kicsit mindig játszott, aztán elaludt. Utána jött az, hogy már érdekelte az esti mese, akkor szopi után betettem az ágyába, mesét olvastam, kijöttem tőle, és elaludt egyedül. Ez kb másfél éves korára lett így. Utána az esti szopit is sikerült elhagyni, nem sokára a reggelit is. Úgyhogy ez volt kb bő fél év, de így fokozatos szoktatással, sírás nélkül, azt figyelve, hogy neki mi a jó, mi érdekli, elértük, hogy teljesen egyedül alszik, ébredés nélkül.