7-8 hónapos babák hogy reagálnak általában ha találkoznak? A lent leírtak még normálisnak tekinthetőek?

Kisfiam a mai napig (8 hós épp) nem találkozott másik babával. Ma viszont meglátogattuk az egyik barátnőmet akinek pont 1 hónappal fiatalabb a fia a miénknél. A babák teljesen eltérően reagáltak egymásra és picit ránk is. Igaz ilyen szemkontaktus kérdésével korábban is foglalkoztam már-úgy magamban-hogy vajon elegendő-e amit az én gyerekem tart. Lényeg, hogy mindkét baba tulajdonképpen mosolygott az összes felnőttre és egymásra is. De a barátnőm kisfia sokkal sokkal figyelmesebb volt az emberekkel. Sokkal jobban élvezte a dicseretet, a vele való foglalkozást, az enyémnek otthon is mindig dolga van, menni kell..de kb mióta megszületett..

Letettük a 2 gyereket és a kisebb bújt bele a fiam arcába, konkrétan kereste, kia akarta erőszakolni a szemkontaktust, hihetetlen volt az enyémtől ilyet soha nem láttam.. ő most is inkább ment a dolgára, mászott, fogdosta az új játékokat és kereste a felállási lehetőségeket mint otthon. (Náluk voltunk) Aztán persze ő is odament a másik babához, meg mind a ketten meggyűrték a másik arcát, rámosolyogtak többször is a másik babára, de az enyémet fele annyira se érdekelte a baba mint fordítva. Azt vettem észre hogy a másik fiúcska a beszédre is jobban figyel, többször reagál jobb és több szemkontaktust tart. Bár az vitathatatlan, hogy mindkét gyerkőc hallgat a nevére és sokat mosolyog, de ez a “szembe nézés” illetve annak mérték szinte egyértelmüen különbözött.

Meg az is hogy az enyém ment, mászott a játékok érdekelték, a kisebb meg őt figyelte és ment utána. (Annyit meg kell jegyezni, hogy az enyém màr mászik és feláll, a másik baba pedig “csak” kúszik, tehát jóval lassabban közlekedik) Mivel az enyém alig alig figyelt rá, a kicsi el is kezdett kiabálni neki, hosszan és hangosan. Erre az enyém teljesen kiakadt és sírva fakadt, de durván. Aztán egy ideig vissza se lehetett a földre tenni mert nem akart, vagy ha igen akkor a kisebb megint vele akart lenni, kiabalt és újra nagyon riadtan sírni kezdett. Ez picit meg is “ölte” a találkát, mert csak akkor volt béke ha az egyik baba ölben volt.

Amit még észre vettem, hogy amikor a barátnőm felvette a gyerekem ő simán tűrte, de amikor én vettem fel a másik babát, ő mindig az anyukáját kezdte nézni, bár mosolygott és élvezte, de ellenőrizte az anyukáját..én az enyémen ilyet eddig még sosem vettem észre. A ti babáitok ennyi idős korban ha találkoztak másik babával hogy reagáltak? Szerintetek ez mennyire normális/átlagos az enyém részéről?

(Amit észrevettem hogy viszont kb tök egyformán gagyognak, játékuk-ha lehet ilyet megfogalmazni a korukban-az teljesen hasonló)

Lehet buta kérdés, de muszáj voltam megkérdezni, mert sosem voltam ilyen hekyzetben...ezen túl nyilvan olyan a gyerkem amikyen de félek hogy ez nem annyira jó igy. Mit gondoltok?