Mennyit és hogyan foglalkoznak a nagyszülők egy éves gyereketekkel?

A férjemnek csak anyukája van, ő szinte semennyit. Havonta találkozunk kb. 3 órára. Most két éves a lányom, de szinte nem is ismeri. Soha nem emlegeti, annyi, hogy a fényképen felismeri. Pedig mindig hívjuk, de lusta.

Nekem meg csak Apukám van , vele együtt lakunk. Rá lehet számítani, csak akkor hagyom rá, ha dolgom van. Ők imádják egymást.

Anyukámék közel laknak, így hetente 2-3-szor délutánonként vagy átjön (anya), vagy mi megyünk, akkor apuval is találkozik. Anyára szívesen hagyom bármikor, bár mindent a szájába kell rágni, mit hogy csináljon, mert nem akar rosszat tenni. Egyébként meg elmondókáznak, inkább énekelnek, mert neki nagyon jó hangja van.

Anyósomékhoz havonta egyszer megyünk, de az egész hétvégés program. Akkor alig látom a gyereket. Már pici kora óta pelenkázza, eteti, fürdeti, csinálja neki a kaját (velem egyeztetve) szóval nekem az ottlét superpihi.

Ők inkább mondókáznak, apósom is foglalkozik a fiammal. Mondjuk anyósom szakmabeli, így lehet is sokat foglalkozni, tudja milyen fejlesztő játékok vannak, és azt is, hogy figyelni is kell néha (nem mindig játszani vele) amikor magában eljátszik.

Mindkét nagyszülőpáros imádja a gyerkőcöt, várták is, és még eddig nincs velük gond. (csak apukám akarja csokival tömni az 1 éves fiamat, mert kell neki az energia. Nem érti meg, hogy nem csokiban fogom az energiát pótolni neki)

Kezdetektől fogva rengeteget foglalkoznak vele.

Mindkettőnk szüleitől távol élünk, hetente egyszer találkozunk velük.

Énekelnek, mondókáznak, játszanak a gyerkőccel. És rengeteget puszilgatják, dajkálják. :-) Még most elég jól tűri a gyerek. Sajnos már csak 1 nagypapa él, apósom, vele labdázik, négykézláb üldözik egymást a lakásban, ilyesmi.

Én is olyan szerencsés vagyok, mint az egyik válaszoló, hogyha hazamegyünk a szüleinkhez, az egy hétvégi program, olyankor szinte alig látom a gyereket, mert a nagyik rendezik.

Az anyukám és apu hetente 1-2 szer, ők játszanak vele, pelenkázzák. A kislányom is szereti őket.

Anyósommal egy községben lakunk, de ő nem igényli az unokázást, jó ha havonta egyszer meglátogatja nagy nehézkesen. Nem is marad meg nála a lányom. Ő az első unokájánál is azt mondta, hogy még kicsi hozzá... no comment. Ő inkább olyan nagyi, aki szeret képeket mutogatni róla, csak foglalkozni ne kelljen vele.

Apósom hetente kb. egyszer, ő viszont jó fej, ő is játszik vele.