Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Nagyon szeretnénk a párommal...

Nagyon szeretnénk a párommal babát, DE. Szerintetek be merjük vállalni?

Figyelt kérdés

Én 20 éves vagyok, a párom 19. Én egyetemre járok, egészségügyi karon vagyok első éves. A párom most van a szakmunkás 5. évén, egy olyan képzésen, ahol szinte lehetetlen lesz neki nyár után elhelyezkedni (porcelánfestő művész).

Fél éve vagyunk együtt, a legnagyobb szerelemben, és megértésben. A korunkhoz képest mindketten koraérettek vagyunk. A kapcsolatunk elejétől kezdve mindig előre tervezünk.

Nagyon vágyom tőle egy kisbabára (kezdek bekattanni, minden nap babawebshopokat nézegetek a neten, ezt az oldalt olvasom, már azt is elkezdtem figyelni, hogy mikor van peteérésem, és a legutóbbi együttlétkor eszünkbe sem jutott védekezni... Ő is nagyon vágyik a babára (nehéz gyerekkora volt).

Nyáron eljegyezzük egymást.

A "DE" ott kezdődik, hogy mindketten tanulunk még (nálam ez nem lenne baj, játszva csinálom az egyetemet, és suli mellett is tudnék gondoskodni egy babáról, mert nem sokat kellene bent lennem), én kapok ösztöndíjakat, és van egy kevésbé stabil anyagi forrásom is (mezőgazdaságba fektetek pénzt szüleimmel), így a havi 50-60000 Ft fixen meg van (de inkább több).

Az ő elhelyezkedése már probléma, mert szinte lehetetlen. Ő azt mondja, hogy más fizikai munkát is elvállalna, csak velem lehessen, és ha jön a baba, akkor is előteremtjük a dolgokat, de iskola mellett nem hagy engem dolgozni.

Ettől az anyagi instabilitástól félek.

Szerintetek?


A szüleim elleneznék, édesanyám azt is mondta, ha összeköltöznék vele, megvonnak minden anyagi támogatást tőlem.


2011. febr. 24. 08:31
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
Nagyon fiatalok vagytok még, előttetek az élet. Persze ezzel nem mondom azt, hogy fiatalon nem lehettek jó szülők, de szerintem fontosabb az, hogy ne nyomorogva kelljen felnevelnetek a gyerkőcötöket. Előbb teremtsétek meg a hátteret hozzá! Semmiről nem vagytok lekésve!
2011. febr. 24. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:

Nem biztos hogy egy kisbaba mellett képes leszel tanulni még.


Az én babám szuper jó baba, föleg újjszülötnek, de egyre több az igénye és egyre kevesebb így az idöm.


DE van olyan baba aki megállás nélkül üvölt csak kézben van csendben, fáj a hasa és az egyetlen megoldás hogy 24 órában fogod. (kb 3 hós koráig)emellett még wc-re sem lesz idöd.


várj még pár évet.

2011. febr. 24. 08:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:

Várjatok még! Nem bántás, de 50-60 ezer semmi! Mármint úgy,hogy össz-vissz ennyi a bevételetek!

Ráadásul szerintem sok lánynál van ilyen "nagyon akarok babát" korszak, ami pár hónap alatt elmúlhat. Anno nekem is volt, és elmúlt. Most ismét előjött, de már 28 vagyok és férjes!:) Mi most tervezzük! Tudom, hogy a pénz nem minden, de én akkor sem mertem volna egy bizonyos alap nélkül bevállalni a gyereket. Mi kb. 4-szer többől élünk mint ti (értem ezt az 50-60 ezerre) és még így is számolgatunk, hogy hogy lesz majd, ha meg lesz a pici. Mert belevágni eleve nem olcsó! Jó én magándokihoz járok, mert a városunkban a két sztk-s egyenlő a nullával, de így is számolgatva, csak a szülés és a vizsgálatok elvisznek 100 ezret. Sok mindent lehet kölcsön kapni, de sok mindent újan kell megvenni! És még nektek is élni kellene valamiből!

Fiatalok vagytok még, van időtök. Tanulj te is, a párod is, aztán pár év múlva jöhet a baba!

2011. febr. 24. 08:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:

Az óké, hogy játszva meg a suli Neked. De hidd el, nem a suli veszi el az időt a bébitől, hanem fordítva. :)


Fél év alatt tényleg minden szép és jó, és hogy a szüleidnek van befektetett pénze /mert azért ugye nem Te dolgoztál.


Mi 21 illetve 23 évesek voltunk, amikor összejöttünk. Nem kellett egy egész év, mire vártuk az első babánkat. Mindketten akartuk, és mindketten dolgoztunk előtte és volt saját magunk által félretett pénze.

Már másfél éves a csajó, úton van a kistesó.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bele lehet vágni korán a "babaproject-be", mert nálunk a mai napig nagy a szerelem.

De azért abba is gondoljatok bele, mivel Te nem dolgoztál, a párod remélhetőleg el tud helyezkedni /ami sajnos egyáltalán nem biztos/, a pici után mennyit fogsz kapni? Ha a párod mégsem tudna elhelyezkedni, miből tartanátok el a picit és magatokat?

Nyárra csak eljegyzést terveztetek? Ha összeházasodnátok, akkor mikor? Ugyanis ha úton lesz a picur, azt a pénzt, ami eddig összegyűllt, tegyétek félre, mert ki tudja mi lesz éveken belül.


Amúgy segíteni szeretnék csak, ne vedd letolásnak vagy kioktatásnak amit írtam.

Csak gondold át hideg fejjel.


Milyen eü-s szakon vagy? Nem lehet, hogy azért pörög az agyad a gyerekek körül, mert a szakmádba vág, és minél inkább segíteni akarsz rajtuk?

2011. febr. 24. 08:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:

A gyermekvállalás nem az a rózsaszín álom, mint amilyennek most gondolod. Sok lemondással jár anyagi és egyéb téren is. Még a nálatok felnőttebbeknek is feladja időnként a leckét. Persze emellett a világ egyik legszebb időszaka, amikor kisbabád van. De ha közben munkahelyre, pénzre, lakhatásra kell gondolnod, az sokat ront ennek a szépségén. Mert te magad elvagy néhány napig pénz nélkül, mert max. föleszed a maradékot a konyhában, de egy gyereknek nem mondhatod, hogy most nincs pénzem ételre, pelusra, ruhára. Az általad leírt anyagi háttér pedig ehhez kevés.

Ráadásul nagyon fiatalok vagytok. Fél év együtt még nem olyan sok, ilyenkor még ott ül az ember orrán a rószaszín szemüveg. Gondolj bele, mi lenne akkor, ha gyereket vállalnátok, aztán rövid időn belül valamelyikőtök úgy érezné, nem ez a kapcsolat kell neki. És ezen az anyagi helyzet csak ronthat.

Én várnék még a helyetekben. Ismerjétek meg jobban egymást, alakítsátok ki a közös életeteket, teremtsetek meg legalább egy minimális hátteret. És ha még akkor is töretlen a szerelem, jöhet a baba!

Persze kivételek mindig vannak. Van akinek ennyi idősen is sikerül, de nem lehetsz benne biztos, hogy ti is ehhez a csoporthoz tartoztok. És ugyan a gyerek felelősség, de csak őmiatta együtt maradni egy életre szóló teher lenne.

2011. febr. 24. 08:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:

08:49 -es voltam.

Ami még kimaradt /és fontos/: előtte 4 vagy 5 évig barátok voltunk. Ismertük egymást egész jól.

2011. febr. 24. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:

Kérdező:

Most megsértődtél? :(

2011. febr. 24. 09:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:

08:39-es valaszadonak nagyon igaza van. Baratnomnek meg 1,5 eve van az egyetembol es en segitettem neki mert a baba mellett lehetetlen tanulni. Most lassan 8 honapos a kislanya es mar jobb de az elejen sajnos nem ment neki. Pontosan azert mert nem lehetett a babat letenni, egyfolytaban sirt. Igy hozzam hozta at egy heten 1 napot amig tanult (en otthon voltam a kisfiammal es szivesen vigyaztam ra fel napig, 5 percre lakunk egymastol, segitunk amibe tudunk). Az elso 3 honapban ha en nem lettem volna nagyon nehez lett volna neki (ezt nem buszkesebol irom de tenleg igy van). Most mar jobb mert nagyobb a baba es elvan egyedul is neha, de meg mindig nem egyszeru neki. Ugyhogy jol gondold meg mert tenleg nagyon a baban mullik, hogy fogsz-e tudni tanulni tolle vagy sem.

Nagyon fiatalok vagytok meg es nem kestetek le semmirol. :) Elvezzetek egymas tarsasagat, menjetek nyaron nyaralni kettesben, romantikazzatok es elvezzetek a szabadsagot. Jonni fog majd a baba meg 5 ev mulva is fiatalok lesztek egy babahoz. :)))

2011. febr. 24. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:

annó mikor mi párommal belevágtunk, 3 hónapja ismertük egymást, és véletlen összejött a baba (elvileg ő meddő) akkor úgy voltunk bele h szeretjük egymást...durván szólva próba szerencse. és hát azóta imádom őt is még mindíg ő is engem, és van egy tündéri 8 hós babánk. semmit nem bántam meg, sőőőt életem legjobb döntése volt, h együtt maradtunk, és hozzá mentem...de!

mi mind2en melóztunk, ő ugye még most is melózik, én csak gyest kapok, albérletben vagyunk, és hát már lassan mindenünket feléljük, mert nem elég a pénz :( imádjuk egymást, nekem anyum próbál segíteni amiben tud, de pénzben ő se nagyon! ezt jól gondoljátok meg!!! mert imádhatjátok egymást, és ha pl 2 év múlva vállaljátok be akkor sem lesz késő, még nyugodtan ráértek, hisz nem vagytok a korban h az utolsó esély... én azt javasolnám, h várjatok picit legalább addíg, míg párod nem talál akármi munkát, és pl 1 v 2 évet. megértelek titeket, hisz nekem is minden vágyam egy baba volt, és párom álmodni se mert róla hisz úgy volt h neki nem is lehet. és csoda, mégis, ezt mi jelnek vettük :)

jól gondoljátok,meg mert ha külön mentek együtt, és nem lesz szüleidtől támogatás havi 50-60 nagyon kevés rezsi, étel, ruhák, és a baba. első 3-4 hónapban ha tudsz szoptatni nem elsz gáz, mert csak pelus, meg ruha, meg törlő kendő... de utánna, mikor már ő is eszik... én most látom h fiamnak 1 heti étele kb 5000 ha nem több :S és semmit nem flancolunk, mióta megvan én egy felsőt tudtam venni, férjem egy nadrágot és kész. ránk semmi pénz nem marad:( úgyhogy jól gondoljátok meg, ráértek még nyugodtan melót keresni és utánna belevágni!

de én sok sikert kívánok!!!!!

2011. febr. 24. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, nem sértődtem meg :)


Tudom, hogy köztünk minden rendben lesz, csak az vet vissza a babától, hogy nincs stabil anyagi hátterünk :(

Én reálisan gondolkodom, a párom kevésbé. A sulit mindenképpen beszeretném fejezni (szülésznő leszek), szükségem van diplomára. Tudom, mi mennyibe kerülne, alapjáraton 300000Ft egy babának az alapszükséglete az elinduláskor, nem is beszélve arról, hogy a terhesség alatt vizsgálatok, helyes étrend, vitaminok nekem...

Éretlennek nem érzem magam, és a páromat sem, nem a kor a befolyásoló tényező, hanem a pénz... :(


Szeretnék várni mindenképp, az ösztöndíjakkal így van 80000Ft/hó jövedelmem (ami sokszor 120 is akár). Nem a szüleimtől függök, ezért én dolgoztam meg. Ők csak használják a pénzemet, amiért hasznot kapok.


Szeretném magam biztonságban érezni, kiélvezni a terhességet, hogy ne kelljen mindenért aggódni. A párommal ezt szeretném megértetni, ugyanakkor szeretnék neki gyermeket szülni.

2011. febr. 24. 10:35
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!