Az tényleg árt a gyereknek, ha egésznap puszilgatom, babusgatom, ja és velem alszik? 23 honapos kisfiú.

ismerősöd arra gondolt ezzel, hogy azért nem játszik el egyedül mert egész nap babusgatod?

én nem tudom mi a jó, enyém 2 éves, nagyon sokat puszilgatom, ölelgetem, de mondjuk babusgatni már nem igen szoktam, nem hagyja :) remekül eljátszik egyedül, akár 1-1,5 órát is. megbeszéljük, hogy anya most megfőzi az ebédet, addig szépen játsszon. persze ránézek 5-10 percenként meg időnként bejön a konyhába megnézni, hogy mibe tudna "segíteni", ha uncsi akkor megy vissza a szobájába :) ilyenkor nem szoktam puszilgatni, ölelgetni, de ha együtt játszunk akkor persze időnként elkapom és jól megszeretgetem :D

tényleg nem tudom mi az ideális, de tény, hogy 23 hónapost már másképp kell kezelni mint egy kisbabát, önállóságra kell ösztönözni

szerintem, hagyd őt játszani, tevékenykedni, rengeteg dolga van!!, fel kell fedezni, meg kell ismerni a világot! Úgy alakítsd a környezetet, hogy szabadon, balesetmentesen tudjon közlekedni, amennyire lehet, melletted lenni, míg te a saját dolgodat teszed, főzöl, mosol, olvasol, írsz. Közben , ha teheted , énekelgess (egyszerű dalokat), mondókákat mondj, figyel, és utánozni fogja! Nagyon jó, ha neki is vannak munkaeszközei, kicsi konyha, kicsi műhely, kicsi kötény, puha rajzeszközök, kréták, nagy papírok, tábla - ezek a legjobb játékok – mert utánozni szeret ~6 éves korig, és utánzással tanul!!

Ne értékeld a személyiségét(ne: ’ügyes fiú vagy’) hanem mindig a tevékenységet : ’ez milyen jó sikerült sütemény’, stb, akkor nő az önbizalma és maga ismeri fel: milyen ügyes is. És valóban azok a kicsik: figyeld, ahogy fedezi fel a világot, ahogy tanul beszélni! Hatalmas élmény ez! És gondolj bele: mekkora tudati teljesítmény: milyen nehéz egy nyelvet megtanulni felnőttként tanfolyamon! meglátod, milyen gyorsan ügyesednek: egy év múlva már együtt sütitek a mézest Karácsonyra.

Az alvás: külön legyen. Ebbe most nem megyek bele: de pszichológusok egyértelműen ezt tartják jónak. Ha később gond van a tanulásnál: a z első kérdésük: hol alszik a gyerek? Külön ágy van? Kezdettől fogva az a jó, az együttalvás a szülőkkel különféle zavarokat okozhat, ami már szakpszichológus magyarázatát igényli, itt most nem fogom. Egy kis sírdogálás, követelőzés, bőgés lesz az átállásnál, de érdemes vállalni, mert jobb lesz.

Sok örömöt a kicsihez, anyuka!