Észrevettétek ti is, hogy babátok (nekem 4 hónapos), ha beszélgettek hozzá, énekeltek neki, stb. a szemetekbe néz, majd a fejetek fölé, és ugyanúgy vigyorog. Aurát lát?

nálunk olyan fordult elő hogy az egyik rokon kisgyerek ott volt nálunk és a délutáni alvásnál a szoba egy teljesen más pontjára nézett és úgy mosolygott mintha valakire mosolyogna,ezt többször tapasztaltam ,azt hozzáteszem hogy a kislány nagymamája sajnos már nem él...egyébként hasonlót már mástól is hallottam.úgyhogy lehet hogy nem az aurádat látja.:)

Én kicsim is folyton a plafonnal tárgyal, fél éves. Követ a szemével vlmt a semmiben, érdekes. Az én fejem fölé is szokott nézni, ha pl ideges vagyok láthatja, mert elsírja magát. Szerintem látják az aurát, meg a szellemeket. Persze én hiszek bennük, ezért gondolom így.

Én nem hiszek a szellemekben, de két keresztfiam érdekeseket mondott a ház előző lakójáról. Az egyik azt mondta anyukájának, hogy nem mer kimenni éjjel pisilni, mert a bácsi ott áll mindig a folyosón. A másik keresztfiam meg kinn az udvaron beszélgetett valamilyen nénivel, mondta a nevét is, ők laktak előtte a házban, de már meghaltak, és tényleg úgy hívták a nénit, de a gyerek nem tudhatta. Érdekes, vagy ijesztő?:P

Előző vagyok, ja mi nem láttuk a nénit persze, csak ő mondta, hogy beszélgetett vele, és hogy most is ott áll az udvaron. Hát komolyan kirázott a hideg.

Az én kislányom 2 hónapos volt, amikor a fürdés utáni öltöztetés közben ordított (utálja), majd hirtelen meredten a plafonra bámult és nagyon aranyosan vigyorogni, meg gagyogni kezdett...örültem, hogy nem ordít, de kicsit ijesztő is volt.

első válaszoló vagyok,azt szokták mondani hogy minden kisgyermekben meg van ez a képesség csak a felnőttek elnyomják bennük és később ezért nem "látják"amit előtte igen,a kislány akiről irtam kicsit volt idősebb mint 1 éves,nem tudom hogy később is produkált vagy produkál e ilyesmit,néha az én gyerekeimet is látom hátranézni a lakásban vagy nézni valamit távolabbi ponton de nem mondják,a fiam szokta néha apukámat emlegetni(tavaly meghalt) és olyanokat mesél amik nem történtek meg,nem tudom..lehet hogy álmodta....mindenesetre nem mondom neki hogy kisfiam ez meg sem történt...hagyom hogy elmesélje ,megbeszéljük és ennyi...

Zsiborog a fejem bőre is, ahogy olvasom a soraitokat, de tényleg van benne valami, én egyébként is hiszek ezekben a dolgokban. Kislányom 10 hetes múlt, ő is sokszor néz másfelé, miközben elmosolyodik és gőgicsél is. Hugom munkatársa mesélte, hogy az 1 éves unokáját kivitte magával a temetőbe és miközben sétáltak át a gyereksírok között, az unoka végig mutogatott és mondta: "baba, baba"... Félelmetes és különleges.

Én nemrég találtam meg 1-2 gyerekkori rajzomat és észrevettem hogy az emberek köré mindig odarajzoltam az aurát.teljesen elfelejtettem,de most hogy megtaláltam őket, ijesztő volt de beugrott hogy jé tényleg csináltam ilyet, azóta elkezdem megint foglalkozni az auralátással és egész szépen haladok:)csak egy kicsit fárasztó így újrakezdeni,meg gyakorolni mert eléggé lestrapálja szemet...de megéri