Hogyan javíthatnék a kialakult helyzeten?

Nyugodj meg! Amit leírsz, szinte természetes. A babádnál most már a szeparációs félelem is gondot okoz és ehhez adódik a régebbi "rosszul" szoktatás. De ez természetes folyamat és szükség van rá a baba lelki fejlődéséhez. Az én kisfiam is 8 hónapos, Ő a harmadik babám. Egy-két órát Ő sem játszik egyedül, fél-háromnegyed órát igen. Persze gondot jelent, hogyha vissza megyek a szobába és ki, mert akkor hozzám akar jönni, nyújtogatja a kezeit, ilyenkor kiveszem, kicsit játszunk és visszateszem.

Amit tenni tudsz, az az, hogy amikor házi munkát kell végezned, akkor hordozóban, babakocsiban, etetőszékben a közeledbe viszed, hogy jól láthasson. Valószínüleg eleinte sírni fog. Adj neki érdekes dolgokat játszani, amik leköti a figyelmét (tölcsér, fakanál...). És amíg csinálod a dolgod, addig folyamatosan beszélj hozzá kedvesen, nyugodtan, akkor is ha sír. Mond, hogy "ezt most el kell intéznem, de utánna játszunk", stb... Ha kész vagy kicsit vedd fel, járjatok körbe beszélj neki. Tedd le megint és folytasd a dolgod. A lényeg az, hogy lásson és halljon Téged. Nem fog sokáig sírni. Ha ez már megy, akkor fokozatosan egyre hosszabb időre magára is hagyhatod a játékaival, de mindíg menny oda hozzá, ha jelez, hogy a bizalma meg ne rendüljön. Türelem, minden rendben lesz!

Szia!

Dettó ez a helyzet, 9 hónapos, és ugyenezt csinálta. Tiszta idegbajos voltam és mondtam, hogy ez így nem mehet tovább. Kivittem a konyhába magammal, játszószőnyegen, köré tettem játékokat. Egy idő után elkezdett elmászni mellőlem és most már elvan, felfedezi a lakást. De ha wc-re kell mennem, akkor én is beteszem a kiságyba, az neki sem tetszik, és ordít, de már úgy vagyok vele, hogy pár percet kibír :) Viszont addig nem veszem ki az ágyból, míg üvölt, hanem szépen halkan beszélek hozzá, megsimogatom, és csak akkor veszem ki, ha abbahagyta a sírást.