3 év korkülönbséget, hogy tudtátok kezelni? Mennyire volt nehéz?

3 hete érkezett az örökmozgó kislányomhoz a kis öcsi. Háát ne tudd meg azt hittem első héten megzavarodok, főleg mikor a lányom direkt bekakilt bepisilt napokig és éhség sztrájkolt.

Már normalizálódunk és ki is mozdulunk pár napja. Nehéz de nem adnám semmiért. Úgy érzem mi így teljesen kiegészültünk.

Nálunk is 3 év a korkülönbség, nekünk ez nagyon bevált!

Már a terhességnél is tök jó volt, a nagy már elég önálló volt sok dologban, nem kellett cipelni, emelgetni, pl. székre, ágyra egyedül mászott (persze ott voltunk mindig mellette). Ez azért volt nekem nagyon jó, mert az elején le voltam tiltva az emelgetésről.

Ésszel is az első perctől felfogta, hogy jön a kistesó, és hogy ez mivel jár (pl. nem ugrálunk anya hasán). Nagyon várta a kistesóját.

Mikor megszületett, az első perctől féltette, óvta, őrt állt a kiságy mellett, mesélt neki képeskönyvből, etette cumisüvegből.

Most már 2,5 és 5,5 évesek a lányok, nagyon jól elvannak együtt, együtt játszanak, mivel egyneműek, közös az érdeklődési körük is.

Én ideálisnak látom ezt a korkülönbséget, se túl kevés, se túl sok.

3 évesen azért már elég sok mindent el lehet magyarázni egy gyereknek, kezdik megérteni az észérveket, pl. az olyasmit, hogy kisbaba etetése közben nem lehet anyát ugráltatni, stb.