Anyukák akiknek csúnya striás maradt a bőre szülés után! Tudnátok segíteni, hogy mit tudnak kezdeni ezzel?

Köszönöm, de nem szeretnék még több mint 3 évig szégyenkezni miattuk. Fél év után úgy tudom már lehetséges ilyen beavatkozásokat igénybe venni. Cicivel még ugyan szeretnék várni hátha egy kistestvér is az elkövetkezendő 5 évben megörvendeztetne minket... Viszont a hasam, a combom, a derekam, még a vádlimon is a bőr nagyon tönkrement. Ezt szeretném ősz magasságában kezeltetni, mert a forróságban a kötéseket bizonyára rosszabb elviselni. Nagyon kíváncsi lennék tud-e valaki erre megoldást. Mivel a szépészeti klinikai rendszeres kezelései is többszázezer ft-ba kerülne mire bármilyen eredményt fel tudna mutatni, így már anyagilag ott vagyok, hogy kő kemény plasztika és legalább helyre tehetnék egyszer és mindenkorra. Nagyon csalódott vagyok, hogy nem merek most sem elmenni a strandra és a pirinyó lányommal nem pancsolhatok amikor ilyen kis édeske és picurka... leghamarabb tudom, hogy jövőre lesz rá lehetőségem, vagy esetleg közben élményfürdőzni majd, de most hogy próbálgatom a fürdőruháimat olyan elkeseredettnek érzem magamat miatta és úgy érzem eljött az a pont, hogy ha nem teszek ellene akkor én ebbe beleőrülök. Minden tapasztalatnak és segítségnek, esetleg technikának, eljárásnak vagy jó sebész elérhetőségének nagyon örülnék. Köszönöm!

Köszönöm! Igen, már voltam sebésznél. ,,kezelésnek" hívnak nagyon sok olyan beavatkozást amit csak egyszer végeznek el. A hámlasztás mellett döntöttünk. Gyakorlatilag lemarják a felső bőrréteget hasonlóan mint az arcon használatos mélyhámlasztás csak ez jóval durvább. 10 napos kb az intenzív gyógyulási idő. A dolog elvégzése után valami fóliába tekerik be. Ezt az eljárást orvos végzi és nem kozmetikus vagy hasonló. Természetesen megvárom amíg elvonul a vénasszonyok nyara. Sajnos valószínüleg 2 ormótlan csíkot is körbe kell majd metszeni mert majdnem 2 cm vastagságú. Így egy vékonyabb heget kell majd eltüntetni helyettük. A másik gyerek pedig nem fog tudni megfoganni, ha annyira undorodok a saját testemtől, hogy megromlik a szexuális életünk a párommal...Őt is zavarja hogy egyből elsírom magamat ha csak megpróbál hozzám érni... Most jobb a kedvem sokkal holott tudom, hogy nem fogok így vigyorogni majd a felépülésnél. De 10 napos lábadozást akkor is túlélek, ha utána tudom, hogy vissza kaphatom a testemet. A párom nagyon szeretne kistestvért az elkövetkezendő néhány évben, de legbelül az az első gondolatom, hogy mi lesz ha újra 30 kg-ot fogok hízni (aztán lefogyni) és ilyen leszek vagy rosszabb... Olyan jó lenne egy kistesó, csak ne kéne terhesnek lenni... Megszülném én akárhányszor! Csak ne kellene így eltorzulni...