Van aki 1 éves kora előtt próbálta biliztetni a babáját? Mekkora sikerrel? Esetleg nappalra sikerült elhagyni a pelust?

Ismerek ilyet, de ha bele is sikerült bármi, az csupán a véletlen, illetve az 1 órás bilin ültetés műve volt.

Egy gyerek akkor lesz szobatiszta és hagyja el a pelust, ha először felismeri, hogy mi az a pisi és mi az a kaki. Ez még annyira nem nehéz dolog, ami viszont igen, hogy felismerjék az ingert és a dolog előtt időben tudják jelezni, majd pedig azt a biliig érve tartani tudják. És ezt így egybefüggően egy 1 évnél fiatalabb kisgyerek nem tudja, bárki bármit mond is. Ha van is ilyen, az nagyon-nagyon ritka.

És ez nem ellenzés, csak fölösleges körök futása. Mert megvan annak is a veszélye, ha időnap előtt próbálkozol vele, esetleg erőlteted, később majd elutasítja a bilit, amikor már idegrendszerileg megérne rá.

Szerintem várhatnál még vele.

Lehet, hogy most le leszek pontozva, de azért is válaszolok. :)

A kislányom 9,5 hónapos, kb. egy hónapja bilizik. Ez nálunk annyi, hogy ha jókedvűen ébred, ráültetem a bilire, és rendszerint pár percen belül belepisil. Ha rövid időn belül nincs eredmény, vagy tiltakozik, akkor leveszem róla.

Nem célom, hogy 1 éves kora előtt, vagy akár ezen a nyáron szobatiszta legyen, élesben még jó darabig nem is tervezem megpróbálni, csak annyi, hogy szokja meg, hogy ennek valójában ez a módja. Valószínűleg 1-1,5 éves kora között elkezdi majd jelezni, ha kakilni készül, akkor majd megpróbáljuk a kakit is a bilibe intézni, hátha sikerülni fog.

Az indokom erre az, hogy a kisfiamnál szerintem eléggé elrontottam ezt a dolgot. Ő 2 éves kora után látott először bilit, mindjárt 3, a pisilés már úgy-ahogy megy, de a kaki csak a pelusba. Tudom, sokak szerint ezzel semmi baj, de nem véletlen, hogy néhány évtizede normális gyerekeknél nem fordult elő ilyesmi. Ezért kérdeztem meg anyukámat, hogy ők hogyan csinálták, és ő javasolta ezt a módszert.

Aztán persze próba szerencse. Majd bő egy év múlva kiderül, érdemes volt-e.

De ez nem tudatos bilizés és nem nevezhető szobatisztaságnak, írnám ezt az utolsó válaszolónak.

Mert nem a babád jelzi, hogy pisilnie vagy kakilnia kell, hanem te ülteted rá és mivel jön az magától, így sikerül is. Akkor van értelme, ha mindez tudatos.

És sok anyuka ezt keveri össze.

Egy szobatiszta gyerekkel el lehet menni otthonról pelenka nélkül, mert jelezni fogja, ha neki kell.

Egy olyan gyerek meg, akit a szülő a saját maga által gondolt időben a bilire ültet, azzal pedig nem lehet elmenni pelus nélkül sehová, mert be fog pisilni vagy kakilni.

Amúgy ezt csak olyan gyerekkel tudják a szülők megcsinálni, aki elég türelmes ülni. Az egyik rokonunk kb. 7-8 hónapos korától biliztette a kislányát, tisztára felvágott, hogy ők már binciznek, meg a lánya másfél órát is elül a bilin, közben firkálgat a tollal, amúgy 2 és fél évesen lett szobatiszta a kislány és hagyták el a pelenkát. Amelyik gyerek meg nem ül meg sokáig a fenekén, azzal pedig ezt nem lehet megcsinálni, mert ilyen korban még nem tudják, hogy mi az ok-okozati összefüggés az inger, a pisilés, kakilás és a bili között.

Amúgy ha az ember kifigyeli, hogy vannak olyan napszakok vagy események, amikor a gyerek pisil és a szülő akkor ráülteti, akkor nagy az esélye, hogy sikerül is, ilyen volt a fiamnál, hogy minden ébredés után (meg szerintem még rengeteg gyerek), illetve fürdés után pisilt, de ebben semmi tudatosság nincs, ezért nem lehet valójában eredménynek nevezni.

Az az eredmény, amikor a gyerek jelzi, hogy kell és miután ráül a bilire rövid időn belül van eredmény. Ami mondjuk néhány perc és nem másfél óra.

Megpróbálni meg lehet, de mondjuk annak főleg télen, semmi értelmét nem látom,hogy kibontott alsóval ültessük akár egy órát is rajta a gyereket. Egyik ismerős ezt csinálta, közben meg panaszkodott,hogy mindig meg van fázva a kicsi.

Én a helyedben megvárnám ezzel a nyarat!