Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Megszűnik minden a saját...

Megszűnik minden a saját életemben? Elrontok valamit, hogy így érzek?

Figyelt kérdés
Veszélyeztetett terhes voltam, fekvésre ítélve. A babával pedig egyedül vagyok itthon, segítségem nincs. Úgy érzem, eltűnik a saját életem, és másból sem áll a napom, mint szolgálatból. Nagy családra vágytam korábban, de most nagyon be tudok fordulni, sokszor rám jön a sírás és a lelkifurdalás, amikor azt érzem, talán picit megbántam, vagy nem gondoltam ezt át rendesen... éreztetek ilyet valaha? Vagy velem nagy a baj?
2014. jan. 10. 12:57
 1/10 anonim ***** válasza:
70%

terhesség utáni depressziód van.

Támaszkodj a családodra, ha egyedül vagy otthon a babával, vagy ha rájuk valamiért nem számíthatsz, akkor próbálj barátokat szerezni, ismerkedni az interneten és társkereső oldalakon, persze csak óvatosan. Ha pár embert megismersz utána már élőben is tudod velük tartani a kapcsolatot, ha a baba nagyobb lesz. Én legalább is ezt tenném. Illetve kihasználnám az időt és tanulnék.

2014. jan. 10. 13:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
Szerintem is depresszióba estél szülés után. Párod van? Esetleg olyan rokon akikhez néha átmehetsz beszélgetni? Mennyi idős a babád?
2014. jan. 10. 13:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
Ilyet szerintem sokan éreznek, én is egyedül vagyok (már másfél éve), főleg télen nehéz. A rossz idő ellenére mozduljatok ki, találj ki minden napra egy elintéznivalót a faluban/városban amihez sétálni kell. Nekem itt van az udvar, előző télen a gyerek kint aludt babakocsiban, én pedig dolgoztam látástól vakulásig, átrendeztem és megszépítettem az egészet, kerítést bontottam, füvesítettem stb, így nem volt olyan rossz, és a baba szépen lebarnult lett tavaszra :) Kezdj el varrni, én is tök amatőr vagyok, de varrtam neki nadrágokat, körberajzoltam egyet, az volt a szabásminta. Nem tudom hogy mennyi idős a babád, de kb 8 hónapos kora körül feláll, elkezd jobban kommunikálni, onnantól sokkal szórakoztatóbb lesz ő is. Kitartás!
2014. jan. 10. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
42%

Annyira örülnék ha nekem is mindent elvenne már a baba, hidd el 5 év sikertelenség után marhára semminek nem tud örülni az ember a saját szabad azt csinálok amit akarok életéből, na jó ez nem teljesenigaz de ez mindent beárnyékol, minden odaadnék érte csak végre anya lehessek már. :(((

De megértem hogy számodra ez most neház helyzet, föleg ha nem erre számitottál. Kérj segitséget, járj el sokat a babával. Mekkora a baba? Az elején sok anyuka igy érzi de pár hónap után ez is javul általában. ha nem fordulj szakemberhez.

2014. jan. 10. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
Szia, nem egyértelmű nekem, hogy van-e párod aki egész nap dolgozik, vagy tényleg 0-24-ben egyedül vagy a babáddal, de muszáj kimozdulnod! Ha tudod bízd rá a kicsit nagyszülőre, szomszéd nénire, barátnőre, vagy apukára, ha ott él veletek, és irány az általad kedvelt hely! Sport, séta, könyvesbolt, kávézó, fodrász, kozmetikus, bármi amitől feltöltődsz. A szülés utáni depresszió tud elég súlyos mértéket is ölteni, ne hagyd, kapd el időben!
2014. jan. 10. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

Ezen te tudsz csak változtatni!

Heti 1 napot, vagy délutánt, vagy estét jelölj ki magadnak, s akkorra szervezz programot barátnőkkel!

2014. jan. 10. 13:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
100%

ha alapvetően egyedül vagy a babával (én is) akkor egy időre tényleg megszűnik minden a saját életedben. nekem már az is hatalmas energia és erőbefektetés, h a napi zuhanyozás, fogmosás ne maradjon el. szerintem az segít, ha elengeded a dolgot, elfogadod, h most egy kicsit "fel kell adnod magad" és belátod, h nem oldható meg másként. közben azért mondogasd magadnak, h nem lesz ez mindig így, ha megnő, már nem lesztek enynire kiszolgáltatottak egymásnak.


tudom, h kapsz majd itt sok tanácsot: hívd a nagyit, szerezz én időt, h feltöltődhess, beszélj a pároddal, fordulj szakemberhez. tedd is ezt, ha van rá módod, mert tényleg segít. de ha egyedül vagy a babával és nincs vagy csak ritkán van segítség, akkor bizony nincs rá mód és egyedül kell rendet teremteni magadban, miközben a babát pelenkázod :) egyre több ilyen család van sajnos Mo-n, itt is sok hasonlót olvastam már.


én nem bántam meg, imádom a babámat, de azt nem tagadom, h nagyon strapás egyedül.

2014. jan. 10. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
74%
Én ezen keresztül mentem sajnos... Ugyanígy éreztem mint Te. Ráadásul nem voltak velem megértők se a férjem se senki mert nem értették mi bajom van mikor itt ez a csoda. El szabadulni se tudtam a kicsi mellől mert nekem se volt segítségem. Borzalmas nehéz volt talpra állni. Később volt kire bíznom a lányom el tudtam menni néha barátnőzni onnantól kicsit könnyebb volt. Most 20hónapos a lányom most érzem először hogy királyság az anyaság már nagyjából megértjük egymást. Én nem tudom végig tudnám-e újra csinálni egy kicsivel. Pedig kettőt szerettem volna.
2014. jan. 10. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Én is éreztem ezt, aztán hónapról hónapra jobb lett a helyzet. Segítségem nekem sincs, tényleg nagyon nehéz így. Én könyvekkel próbálok kikapcsolódni, fórumokat olvasok, meg ha el tudok szakadni, egy séta egyedül is segít.
2014. jan. 10. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
Ezt csak most érzed így. Később jobb lesz, csak kell egy kis idő...tudod az mindent begyógyít. Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel! Én a férjem segítsége és a nagyszülők segítsége ellenére is úgy éreztem, hogy megsemmisültem. Persze ez csak a kezdeti ún. új szakaszban tört rám. Csúnyán fog hangzani de a lelkem mélyén szerettem volna visszacsinálni az egészet, nem tudtam örülni a babámnak, csak egy "nyűgnek" tartottam. Ma már tudom, hogy ez a szülés utáni hormonoknak is betudható. Egy jó darabig rajtam is rajtam volt ez az érzés, de idővel, megtanultam más szemmel nézni az egészet. Nem mondom, hogy hamar, de átszellemültem, és tudom azt,hogy amit akkor éreztem bármilyen csúnya dolog is volt, valahol természetesnek tekintem/tekintettem. Segítség nélkül valószínű nagyon rossz lehet neked. Jó lenne ha legalább barátnőkkel vagy valaki aki közel áll hozzád, ezt ki tudnád magadból beszélni. Próbálj meg eljárni a picivel más gyerekekhez, vagy játszótérre (bár nem tudom mennyi idős a picid)...Tudom, hogy nehéz, de meg kell próbálnod pozítiv dolgokra koncentrálnod, valahogy billentsd ki magad, mert a pici is megérzi rajtad, a hangulatodat. Sajnos az anyaságnak nem csak napos oldala van, de kellenek a rossz dolgok is, hogy tudd értékelni a jót. Sok sikert!
2014. jan. 10. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!