Anyukák, hagyott el párotok pici babával? Hogy lehet ezt feldolgozni.

Igen egyedül maradtunk:(

Most 18 hónapos a gyermekem, kb 4-5 hónapos kora óta érezhető volt a feszültség.Szüneteket tartott néha néha visszament az anyjáéhoz 1-2 hónapra de véglegesen most januárban költözött el,mert meguntam ezeket a szüneteket,és nagyon is jól tettem.Az elején nagyon rossz volt,de szerencsére van egy tökéletes családom akikre számithattam és most már úgy érzem hogy igy teljes az életem.Nem igy terveztük de igy alakult.Hetente jön, 2 hetente elviszi egy napra.Teljesen átértékeltem magamban mindent és tudom hogy bár én is hibáztam,de ő nem volt kész erre az egészre,bár imádja a lányát.Most már kimásztam a gödörből, sportolok, szép rucikat vettem magamnak jól érzem magam a bőrömben, a gyerek nem szenved hiányt semmiben, nem érzi rajtam a kezdeti feszültséget,hosszú távú terveim vannak(ami a párom mellett nem lehetett, mert ő mindent hülyeségnek tartott,vége a veszekedéseknek,a feszültségnek..)várom a jó időt és élvezem hogy van egy tündéri kislányom!!

Ja bár még nem állok készen egy új kapcsolatra, sőt egyáltalán hallani sem akarok más pasiról egyenlőre,de a visszajelzések alapján igenis nem vagyok rossz csaj,és egyáltalán van aki nemcsak anyának néz de nőnek is!!