Fél óráig altatom, majd alszik 20 percet, kész vagyok már ettől. Más babája is ilyen?

Köszönöm a biztató szavakat :) Mivel amúgy is elég érzékeny a kislányunk, eddig próbáltuk kerülni a drasztikus módszereket. Hasfájóssága miatt eléggé kézbe szokott az elején, mostanra már eredmény, hogy nem ölben alszik el, hanem az ágyában, úgy, hogy fogom a kezét és éneklek. A visszaaltatással én is mindig megpróbálkozok, ritkán sikerül. Cumit használunk. Tényleg nagyon nehéz eltalálni, hogy a megfelelő időben fektessem le - már álmosan, de még nem túlpörögve -, szerintem ma is ez lehetett a gond, hogy korán tettem le. Volt, hogy egy óráig altattam, és ébren jöttünk ki, ilyenkor a végére már tisztára felhúzom magam, persze próbálom nem éreztetni vele, de úgyis érzi. Pedig mindent bevetek, de ilyenkor cicin se alszik el, ill. elalszik, de rögtön felébred, ha leteszem. A napi mosogatáson, mosáson és minimális főzésen kívül egyszerűen semmit nem tudok végezni itthon, ellep a kosz. Elmegy a napunk az ötször fél óra szopival, a sétával és az ilyen altatásokkal. Irigylem azokat az anyukákat, akiknek órákat durmol a csemetéje. Persze más meg engem irigyel, mert átalusszuk az éjszakát. Mindenesetre jó volt kibeszélni kicsit, és köszi az együttérzést..