Ti aggódnátok emiatt? Akinek ilyen habitusú volt a babája, milyen gyerekké cseperedett?
Enyhén szólva is antimatrica a kisfiam.
2) Picurka korában hogyha sírt és magamhoz öleltem, csak még jobban sírt, a hordozón kívül abszolút nem nyugtatta meg a testkontaktus.
2) Nagyon szerettem volna együtt aludni, de ő egyszerűen nem tudott úgy normálisan aludni... amióta külön szobába tettük, húzza a lóbőrt reggelig.
3) 3 hetes kora óta vigyáz rá anyukám néhány órára - ilyenkor észre se veszi, hogy elmentem. Örül nekem ha megjövök, de 7 hónaposan eddig jelét se mutatta a szeparációs szorongásnak.
4) Nemrég elkezdett kúszni és ez olyan szinten leköti, hogy délelőtt akár másfél órán keresztül elvan a játékaival, egyáltalán nem az a típus akit nonstop szórakoztatni kell.
5) Akárki, de szó szerint akárki kézbe veheti (már ha megengedem...), nem fél, nem sír, mindenkire vigyorog mint a vadalma. Ha nem lát ilyen helyzetben (mert mondjuk kimegyek vecere egy baráti összejövetelen), meg se nyikkan miattam. Hosszabban ezt nyilván nem próbáltam..
Ugye ez normális? Ugye ő csak egy ilyen habitusú kicsi emberke? Szemkontaktust teremt, hosszan tart, vigyorog, nevetgél, mindent érdekli, akárhová megyünk vele soha nem sír.
(Soha nem hagytam sírni, igény szerint szoptattam kivéve amikor anyu volt vele és lefejt tejet kapott)
válasza:Akkor most adj hálát az égnek, hogy egy álom babád van!
Nincs vele semmi gond.
válasza:Egyetértek az elsővel.
Hidd el nagyon nehéz mikor folyton csak téged akar.
válasza:Mintha az én lányomról írtál volna. 15 hónapos, de még mindig ilyen.
Nekem is hiányzik a kötődése, a bújása, de el kell fogadni, hogy ők ilyenek :(
válasza:3,5 évesem. Elég nyugis természetű, figyelemre 100%-ban szüksége van, de testközelségre nagyon ritkán. Ha olyan kedve van (max heti 2x) odajön megölelni, és ennyi. Játszani szoktunk azzal, hogy mondom gyere már ide (ölelgetném, ő meg menekül). Ha nagyon bújós, akkor sajnos betegség lappang már benne.
Babaként pont olyan volt, mint a tied. De igazából magában akkor játszott most is és babaként is, ha ültem és néztem. Ha mást csináltam max rövid ideig.
válasza: válasza:Miért divat manapság minden gyerekre rámondani, hogy "úristen, nem bújós. Biztos autista"
Semmi gond nincs a gyerekeddel, neki ilyen a természete.
Persze, hogy rosszul esik, hogy te mindent megteszel érte és minimális visszajelzést sem kapsz, nekem is rosszul esik, de ettől még nem lesz autista a gyerek.
Az én lányomat simán elvinné bárki, idegenek kezét is simán megfogja és elsétál velük, ha azt mondom neki jöjjön, mert otthagyom, akkor leül és elkezd játszani.
Ez teljesen normális. Meg picik, most fedezik fel a világot, nem érnek rá arra, hogy anyát ölelgessék.
A 15 hós baba anyukája voltam
válasza:Az én lányom is ilyen, egy percig eszembe nem jutott, hogy bármi komolyabb gondja lenne. Bajom csak nekem van ezzel, mert annyira meg tudnám ölelgetni, de hamar kiakad, ha bárki megpróbálkozik vele.
Az a titkos vágyam, hogy egyszer mellette alhatok majd, de ez egyelőre lehetetlennek tűnik.
Ha együtt vagyunk rokonokkal, akkor ott anya nem létezik többé, max akkor, ha a pelusát kell cserélni. Mindenkire mosolyog, bárkivel elsétálna, nekem annyit se mondana, hogy fapapucs.
Jelenleg másfél éves, annyit javult a helyzet az elmúlt hónapokban, hogy néha kapok puszit. Legtöbbször én kérem, de volt, hogy kérés nélkül, magától is nyomott az arcomra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!