Más is retteg az autizmustól? (13 hós a kisfiam.)

Én se értem, hogy miért ekkora mumus. Ha pl: szimplán értelmi fogyatékos, az nagyobb csapás.

(Igen, autistak között is több az értelmi sérült, mint a zseni. De "átlagos" sérült értelmű több van, mint autista)

Én kb 8 hónapos kora óta rettegtem tőle, amikor még csak annyi volt, hogy nem figyelt a nevére. 1,5 éves koráig kiröhögött a védőnő meg a gyerekorvos is. Azt mondták, kizárt dolog, egy autista nem ilyen...

Valamiért nem bírtam nyugodni, vittem kivizsgáltatni és beigazolódott, hogy tényleg auti.

Szóval sokszor felesleges a para, de ha nem hagy nyugodni a gondolat, sokkal jobb kivizsgáltatni és maximum megnyugtatnak, hogy nincs semmi gond. Ha meg van, akkor legalább korán kezditek a fejlesztést.

Beszédkésés, szemkontaktus kevés volt, nem mutogatott az ujjával, nem hallgatott a nevére, nem értette amit mondtam, rossz alvás, rossz evés, gyerekek tarsasága hidegen hagyta, nem integetett, nem adott puszit, nem ölelt meg, nem épített kockával, az ujja hegyével ért a dolgokhoz, öltözködésnél ellenállt, sokat forgott körbe, nemet rázott a fejével, időnként lábujjhegyen járt. 2 éves korában pedig kezdődött a repkedés, illetve folyamatosan jönnek-mennek az újabbnál újabb mániák. Pl most éppen az, hogy évesnél ha màr kevés étel van a tányérban, nem lehet megdönteni, mert akkor sír és nem eszik tovább.

Vagy pl most előkerültek a karácsonyfa díszek és idegesítette az akasztó a gömbökön. Le kellett vágnom.

De volt olyan korszaka is, hogy amikor evett nem szólalhattunk meg közben, mert sírt és nem evett tovább.

Nálunk az is fontos, hogy mindenből kettő legyen. Két plüss lovacska, 2 piros szaloncukor, 2 arany gömb, stb...

Kedvenc tárgyai is vannak, amikhez ragaszkodik ideig-óráig.

Volt egy időszaka kb 20 hónaposan, amikor mindent sorbarendezett. Most pedig, ha lapozza a könyvet, minden oldalát 3x megkopogtatja az ujjával.