Miért "romolhatott" el az alvás?
A kisfiam három hónapja múlt két éves és 3 hete bölcsődébe kellett íratnom. Eddig minden simán ment az alvással itthon, fogta a kis cumisüvegét, magától befeküdt az ágyba, én betakartam, jó éjt puszi és becsuktam a szobája ajtaját. Ő megitta a tejcijét, kicsit énekelgetett még és elaludt. A délutáni alvásnál ugyanez volt. Aztán most a beszoktatás óta hiperérzékeny lett szegény. Hacsak a wc-re elmegyek, jön utánam, nem akar a mamáékhoz menni, csak ha én is megyek... stb..., de ezt még meg is értem, gondolom fél, hogy ott hagyom, hogy elmegyek, hogy egyedül marad.
Viszont azóta az alvás is elromlott. Azt tudni kell, h ő csak ebédig van ott és utána hazahozom aludni. Az első héten simán hazajöttünk és elaludt itthon. Aztán a másodikban már sírni kezdett, ha az alvás szóbajött és csak úgy volt hajlandó elaludni, ha én is mellé fekszem. Mára eljutottunk oda, h délután 3 napja nem hajlandó elaludni és este is 1 órát vigasztalom az ágyában, hogy aludni jó, aludni szuper, aludjon csak el. Estére totál fáradt, reggel 7-től este 8-ig fent van, szerencsére nem hisztis, de nagyon nyűgös már egész délután és mégis mintha rettegne az elalvástól.
Holnap beszélek a bölcsis nénikkel is, akik eddig mindig azt mondták, h minden rendben van ottbent, de azért gondoltam, itt is kérek tanácsot. Miért félhet ennyire az alvástól, ha nem is alszik bent?
válasza: válasza:Most nem ez a fő problémád, de nem igazán jó ötlet tejivással altatni. Nem félted a fogait?
Az esti tej után illene fogat mosni.
Én azt mondanám, hogy semmi baj, nem kell aludni. Csak másszon be az ágyába, vigyen be néhány képeskönyvet, macit, és egy kislámpát égetve játszhat az ágyban. Én meg leülök a szobában, ha kell szorosan az ágya mellé, de az esti mese, puszi, stb. után már nem babusgatom, vigasztalom, győzködöm, szót se szólok hozzá, csak ott vagyok. És persze előre megmondom, hogy ott fogok maradni, amig el nem alszik, utána pedig a szomszéd szobában leszek, és időnként benézek hozzá.
Azt tippelem, legkésőbb egy hét után már 10-20 perc alatt el fog aludni, és idővel a székemet is egyre messzebb rakhatom, sőt idővel ki is tudok menni majd a szobájából. Ehhez persze lehet hogy több hét vagy hónapok kellenek.
A tej igazából tápszer, amit 2 éves koráig mindenképpen adni akartam, azóta pedig szép lassan egyre kevesebbet rakok bele, így most már csak fehér víz szinte, aztán az is elmarad. Átmenet mindenképp kellett.
Ezt az elalvás dolgot következetesen végigcsináltam vele születése óta és el is jutottunk az önálló elalváshoz 1 éves korára. Egy éven át magától aludt el puszi után. A bölcsi óta van ez a haddelhadd és sajnos nem tudom megtenni, hogy csak leülök az ágya mellé, mert az ágyba fektetés után visít, h nem akar aludni, kimászik az ágyból, h ki akar menni a szobából, eldobja a cumisüveget, h nem kell. Aztán szépen, ahogy nyugtatgatom halkan, nyugodtan, úgy nyugszik meg, elfekszik, megissza a tápiját is, és utána már én is csendben pihenek mellette, míg el nem alszik. És azt is tudja, hogy utána ki fogok menni, mert ezt is megbeszélem vele. Mondom, nem az a baj, hogy sohase aludt egyedül, hanem azt, hogy ilyen hirtelen, elvágólag változott át.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!