Szerintetek, ha egy apa sokszor hagyja nyerni a fiát a játékokban a lányát pedig soha az azt jelenti, hogy a fiat jobban szereti?

Igen.

Igen, de ha a lány sokkal nagyobb lehet azért is, hogy úgy gondolja ő már nem fog úgy hisztizni, nem lesz annyira csalódott mint egy kisebb gyerek.

En ezt a viselkedést nem tudom mire vélni. Nagyon furcsa. Lehet, hogy ezért van, amire gondolsz, de semmi logikát nem látok be ne.

2 unokaöcsém van. Az egyiket szoktuk hagyni nyerni, a másikkal rendesen játszunk. Hogy miért? Mert ha az egyik nem nyerne, hisztérikus visításba törne ki, földhöz vágná magát, elrontaná a játékot és mindenki jó kedvét. A másik nem csinál ilyet, kifejezetten élvezi, hogy mindenki betartja a szabályokat, ha nem ő nyer, még gratulál is a másiknak (bár visszavágót azonnal szokott kérni). Kb egy idősek. Ezek alapján gondolom senki nem feltételezi azt, hogy azt az unokaöcsémet jobban szeretjük, akit csak azért hagyunk nyerni, hogy ne kapjon idegrohamot.

Ahogy az előző írta, a gyerek személyiségétől is függ, hogy hogyan viseli a veszteséget. Van, aki hisztizni kezd, van, aki elszomorodik, és van, aki hamar túllép a veszteségen. Talán az apuka csak a hiszit szeretné elkerülni, vagy azt, hogy a fiú kiábránduljon a közös játékból, míg a lány erre nem hajlamos. Nagyon fontos, hogy a gyerek megtanulja kezelni, ha veszít, de valljuk be, hogy a legtürelmesebb szülőnek sem mindig van ideje és energiája kezelni a gyerek indulatait. Néha többet ér, ha jó hangulatban telik a játék, és az érzékenyebb gyerek is élvezi.