Melyik a jobb nevelési mód?

Ha ebbol a kettobol, akkor A, de egyik sem, mert aki nem szereti elegge sajat magat, csak mindenki mast, az elobb-utobb kieg szerintem.

C, Legyen becsületes, jóravaló, de álljon ki magáért és nem kell mindenkinek szeretnie. Olyan nincs hogy valakit mindenki szeret

A kettő kombója mínusz a csalás, de ha a kettőből kell választani, akkor B. Nem vagyok álszent és jót akarok neki. Nem fog kedvességből megélni, és nem is kell mindenkinek szeretnie őt, az ilyeneket használják ki, akik csak erre törekednek és naivak. Ugyanakkor csalásra soha nem fogom biztatni, és a csalás nem is egyeztethető össze azzal, hogy valaki arra törekszik-e, hogy mindenki szeresse. Ismerek több olyan cukiskodó, folyton kedveskedve pipiskedő embert, akik amúgy ott tesznek keresztbe másnak meg kavarnak meg manipulálnak, ahol csak tudnak, hogy mindig mindenből ők jöjjenek ki jól, és semmi más nem számít, csak az, hogy ők legyenek a jófejek minden helyzetben. Na, azt nagyon el szeretném kerülni, hogy az én gyerekem ilyen legyen. Ezért választottam a B-t.

Hát ez nehéz kérdés. Nyilván anyaként azt szeretném hogy tisztességes, becsületes, jó ember legyen. De látom hogy a hasonló mentalitású apukám hova jutott az életében. Hát nem sokra. Szóval valóban a kettő egyvelege lenne a legjobb.

Egyik sem, vagy mindkettő. A becsületesség, kedvesség alap, de az is, hogy álljon ki magáért, ne hagyja magát palira venni, tegyen a céljaiért. De azért ez részben úgyis a gyerek habitusától függ. Arra rá lehet nevelni egy gyereket, hogy mosson kezet, hogy köszönjön, hogy ne szemeteljen, és persze alapvető értékeket át lehet adni, de ha félénk típus, hiába neveled arra, hogy álljon ki magáért, ez nehezen fog neki menni, vagy ha magának valóbb, nehezen fejezi ki magát szóban, akkor nem lesz igazán kedveskedős.

Egyik se igazán. Hanem akkor már legyen jóindulatú, legyen képes szeretetre, amit nem kell mindig kimutatni, kedvesnek se kötelező lenni, hanem ha lehet, figyelmesnek, és olykor szükséges a kegyes hazugság és az önvédelmi hazugság, ha elkerülhetetlen. Máskülönben becsületes legyen és védje meg önmagát, de nem kell végletekbe esni, hacsak nem extrém támadás éri és nem volna más kiút.