Miért akarják a szülők azt, hogy a gyerek tudjon hangszeren játszani, miért járatják karatézni, tánc órára, színházba? Mi a céljuk?

Egyrészt kiderülhet, hogy, mi az amiben jó.

Másrészt, én 40 éves vagyok és amikre emlékszem gyermekkoromból azok a különórák, tanfolyamok, nyaralások, tábor. Az általános iskolára úgy egy, az egyben nem emlékszem, úgyhogy valamit csak ad az embernek ha, szabadidejében csinál valamit és nemcsak néz ki a fejéből.

De nem vagyok különóra függő, csak ésszel fogom járatni a lányomat, ha túl fárasztó akkor nem és maximum heti 2-3 alkalmat tervezek, aztán meglátjuk.

A sport, és annak szeretete az pl azért hasznos hogy felnőttként ne legyen kövér, a küzdősportok fegyelemre és önvédelemre tanítják, és egy extra tudas ami bármikor jól jöhet, nem beszélve arról hogy a gyerekek szeretik általában ezeket az iskola utáni tevékenységeket.

A zene és hangszerek szeretete más kérdés, a ritmusérzék fejlesztése ha hiszed ha nem segít a diszkalkúlián, javít a hallásán, a szereplés miatt magabiztosabb lehet, illetve amikor olyan kedve van bármikor előveheti a hangszerét hogy szórakoztassa magát.

Ha a gyerek szereti csinálni, miért ne? Ha nem szereti azt meg nem kell erőltetni.

Mert szereti őket. Egyébként a színházat nem is értem... moziba se viszed a gyereked? Vagy az rendben van, de a színház nyűg.

Nálunk egyik sem kötelező a gyereknek, csak az úszás (heti 1x masfél óra), de azt is szereti.

Majd kiderül, hogy mi az, ami sok, vagy nem szereti és akkor arról kiiratkozik. (Zenére jár és úszni, színházban a covid miatt rég voltunk, de azt is szerettük.)

Sport: hogy egeszseges legyen, kuzdosport eseten hogy meg tudja vedeni magat

Zene: rengeteget fejleszti a kreativ gondolkodast, stresszkezelest, meg egy csomo mast. A muveszeteknek a tobbi dologra is van hatasa, van erre szamos kutatas. Ha nem lesz muvesz, akkor is rengeteget segit neki az eletben.

Azert tultolni sem kell, engemjarattak mi denhova, es sok volt. Egy sport, es valamilyen hangszer, amit o valaszt, de ha sok neki, vagy nemszereti, akkor lehet csak a sport. Latszik a gyereken is amugy, hogy mi az, amit elvez, mi erdekli, miben ugyes.

En ezekbenprobaltam ki magam, es halas vagyok a szuleimnek, hogy tamogattak benne:

altalanosban szolfezs, zongora, furulya, fuvola, zeneelmélet, úszás, kosárlabda, tenisz, balett, ritmikus sportgimnasztika

gimiben: kórusban éneklés, tai chi, gitár, grafológia

egyetem mellett: klasszikus ének, zeneszerzés, jóga, hip-hop

munka mellett: nyelves dob, citera, hastánc

A mozgás endorfint termel, segít stabilizálni a vércukorszintet, erősíti az immunrendszert. A zene megnyugtat, kikapcsol, feszültséget old, segíti a kreatív problémamegoldást.

Szerintem jobb, ha gyerekként minél több mindent kipróbál az ember, rájön, mit szeret, mit nem. Én ezeknek a dolgoknak a többségét fiatal felnőttként próbáltam ki, mert fogalmam sem volt, mi az igazi sport, a zene, nem beszéltem nyelveket. Nem fogom soha felróni a szüleimnek, mert előttük sem volt jobb példa, de a világ az előtt áll nyitva, aki sok mindent kipróbál és sok mindent tud.

Nem esem túlzásba a gyerekem délutáni programjait illetően, nem is erőltetek semmit, de azt a szemléletet adom át, hogy próbálja ki magát mindenben, amihez kicsit kedvet érez.