Külföldön élő anyukák nálatok is probléma ez?

Nagyon átérzem a helyzeted, én is éreztem így. Konkrétan fizikai fájdalmat okozott a magány. A helyzet azért is volt rossz, mert a helyiekkel egyszerűen nem pendültünk egy húron, teljesen máshogy láttuk a világot és azon belül a gyereknevelést is, a magyarokkal pedig nehéz volt kijönni, mert mindenki csak méregette egymást, hogy kinek mennyire jött be a kintlét, utálta azt, akinek nála jobban megy, és lenézte azt, akinek rosszabbul. Végül én néhány lengyel anyukával lettem jóban, velük a kellő távolság is megvolt, tehát nem voltunk úgymond "vetélytársak", viszont a világszemléletünk nagyon hasonlított, ugyanazokon a poénokon nevettünk, ugyanazok volt a gondjaink, a gyereknevelésről is legalább nagy vonalakban hasonlóan gondolkodtunk.

Mi végül hazajöttünk. Itthon nekünk sokkal jobb minden, de elhiszem, hogy nem mindenkinek ez az útja.

Eleinte nekem is nehezen indult be az ismerkedés, de mikor a fiam kb egy éves volt és elkezdtem vele járni baba-mama játszócsoportba és babatornára, akkor egyre több családot ismertem meg és jó pár esetben azóta is tart a barátság. Aztán jött az ovi és ott is nagyon jóba lettem két ovistárs anyukájával és sokat járunk össze. Persze a covid miatt tavaly óta minden bonyolultabb.

Mondjuk én simán leállok csevegni a nyugdíjasokkal/szomszédokkal is pedig alapvetően introvertált vagyok. Eleinte persze nehéz volt belejönnöm a németbe, hiába volt nyelvvizsgám is a férjemmel eleinte angolul beszéltünk és mikor végül kiköltöztem hozzá akkor vettem rá magam, hogy németül szólaljak meg, az első három hónap kimondottan frusztráló volt, de belejöttem. Kitartás!

amugy amig nem szoktam meg ės nem fedeztem fel környėket adig ėn is magånyosnak ėreztem magam,most mår ismerek 2 magyar anyukåt az egyik lånyomal egyidős fia van måsiknak meg joval kisebb gyerekei,mindegyikel ha találkozom beszėlgetünk.

illetve kiråndulok gyerekel is erdőbe stb.

Próbálj a neten keresni magyar Facebook-csoportot, hátha vannak mások is a környéken.

(Én is külföldön élek, de nekem nincs a magánnyal gondom. Más problémáim vannak, az ország adottságainak és kultúrájának köszönhetően, és már alig várom, hogy hazaköltözzünk. Ha minden igaz, jövőre sikerül)