Mégis miért dobálózik az anyák legtöbbsége egy egyszerű ovikezdésnél vagy programnál a sokk és a trauma szavakkal?

Azért, mert nagyon megalázkodók, mindent a gyereknek rendelnek alá. A régi világ, ahol nem értették meg a gyerekeket + verték őket, na az se volt jó. De ez, hogy agyon kell őket pátyolgatni, ez is gáz.

Ezek a gyerekek ha kikerülnek a való életbe, beledöglenek, mert minden rájuk van hagyva. Nem szabad büntetni, hanem jutalmazni kell a jó viselkedést, ami az alap lenne.

Most egy olyan gyereknél, ahol ha rendesen viselkedik, jutalmazást kap, ott majd felnőve hogy várható el, hogy teljesítsen akár otthon, akár a munkahelyén? Sehogy. Kis diktátorokat nevelnek, akik hogyha hisztiznek, akkor le kell guggolni hozzájuk és megpuszilgatni. Ha megtépnek, beléd harapnak, akkor is szeretettel, teljes türelemmel kell fordulni, mert különben sérül a pici lelki világuk.

Mert kifordult a világ, túlzott gyerekközpontú lett.

Ma már ha nem csinál házit a gyerek, az a szülő hibája, a szülőn (meg a tanáron) kérik számon.

Plusz luxus lett nevelni, inkább pátyolgatják, mert ők is gyengelelkűek.

Mert degeneráltak a mai szülők, ugyanis egyre inkább szülőkorba lép az a (de)generáció, akikre már minden rá volt hagyva, nyugodtan követelőzzön, üvöltözzön, netán verekedjen, nyalja ki mindenki a pcsáját, apuka majd bemegy tanárt verni, ha 1-est mert adni a gyereknek. Legyen eltartva 25-30 évesen is, minimálisan se önállósodjon, hiszen ez neki JÁR.

A másik fele meg, akinek 40 évesen végre sikerült felcsináltatnia magát, aztán essen hasra mindenki a produktumtól, elvégre az ő pulyája szent és sérthetetlen, a legnagyobb csoda a világon, ő pedig egyébként is már tapasztalt, világlátott naccccsasszony, bele ne merjen ugatni a szülő, pláne nagyszülő, óvónő, tanár, bárki az ő kiváló nevelésébe, hiszen ő már nem tini, nem huszonéves, mindent is jobban tud.

Mert nem érzelem alapján, hanem mindenféle nevelési stílusok alapján nevelnek gyereket az emberek.

Most az a divat, hogy semmit nem szabad tiltani, büntetni, nem szabad a gyerekkel kiabálni, el kell folytani minden negatív dolgot, csak mosolyogni kell meg ha már nagyon idegesít, akkor közömbösen kell viselkedni, hátha abbahagyja.

Itt is van hetente 2-3 kérdés kezelhetetlen gyerekekkel kapcsolatban, mi a válasz rá? 1. Szeretgesd meg! (Mert ha üt-vág a gyerek, akkor arra szeretettel kell válaszolni. Csak nehogy ezt csinálja egy párkapcsolatban is!). 2. Hagyd figyelmen kívül.

Ha a kérdező írja, hogy egyik se jön be, és van, hogy hányásig sír a gyerek, meg akár 3 órán keresztül is képes ordítani, akkor jön a "Nem szereted eléggé,nem foglalkozol vele eleget és így akar figyelmet kifacsarni", pedig a gyereknek a picsja ki van nyalva.

Mert nem tudnak a mai anyák mértéket tartani, fokozatosan engedni vagy szorosabbra venni a gyeplőt. Kikeresnek a neten egy nevelési elvet, ami leírja, hogy hogyan kell nevelni a gyereket és 0 éves kortól a gyerek kirepüléséig így nevelnek. Ők azok az anyák, akik a leghangosabban kiabálják a világba, hogy minden gyerek más és más, nem lehet könyvek alapján gyereket nevelni, ami az egyik gyereknél beválik, az a másiknal nem, közben a netről szedik az élettelen, 10-40 ezer fős követőtáboros instamamiktól a gyereknevelési tippeket, amiket ők is a netről szedtek le.

Valamennyire egyetértek azzal, hogy amíg a gyerek pár hetes, pár hónapos, addig igényítsük ki az igényét, ne éheztessük, stb. De ez az idő múlásával nem kopik ki, még 5 évesen is a gyerek szava a mérvadó, ha ott akar lenni a szülői ágyban, akkor pofa be, mert traumaként fogja megélni, hogyha egyszer nem az van, amit ő akar, meg "hát nem a szülői ágyból fog érettségizni". Úgyhogy ha anyukáéknak ha szexelni támad kedve (ha támad kedve...), akkor szépen kibattyog a konyhába vagy a fürdőszobába, és ott használhatja síkosítónak még az öblítőt meg a vajat is. Mert hát a gyerek az első.

7-es, ne beszélj már hülyeségeket. Ha úgy gondolod, hogy attól lesz valaki jó szülő meg egészséges gyerek, ha tinikoráig a szüleihez láncoltan él, akkor te bocsáss meg, de semmit ne tudsz a gyereknevelésről vagy a gyerekek egészséges igényeiről, fejlődéséről.

Magyarország ilyen téren meglehetősen engedékeny, nagyon kevés helyen lehet otthon maradni a gyerekekkel három teljes évet. Más országokban hetesen, hónaposan mennek a gyerekek a bölcsibe. Nem azt mondom, hogy ez feltétlen jó, de ne állítsd, hogy a gyereknek az tesz jót, ha 10 éves koráig csak a családdal van, hát uram atyám. Ekkora blődséget.

Az intézményes nevelés pedig nem véletlenül van jelen minden fejlett országban, még a liberálisabbakban is kötelező (pl. USA), mindenhol "beveszik" a gyereket. Kb afrikai országokban nincs intézményes nevelés, milyen jó is lehet ott... Igaz, ott az öt éves már dolgozik, már ha csecsemőként nem hal éhen... De jó ott, na, hiszen nincs köznevelés és az anyja mellett lehet.

És az miért jó, ha otthon tanítják a gyereket? Miért jó semmilyen szociális kapcsolattal kezdeni a felnőtt életet?

Amúgy meg ott sem teheti meg mindenki, a magántanár, fejlesztések nem olcsó mulatság.