Mi a probléma azzal, ha egy édesanya tesz fel képet a babájáról Instagramra?

Alapvetően és általánosan semmi.

Konkrét képpel, vagy megszállott posztolgatással már lehet probléma.

Nektek tényleg van olyan ismerősötök, aki naponta posztol a gyerekéről?

Nekem vagy nem dobja fel a Facebook algoritmus ezeket, vagy tényleg nincs ilyen ismerősöm.

Én tudatosan nem teszek fel képet róla. Indokok:

1) A babának, kisgyereknek ez nem jó, nem élmény, nem siker. Nem fontos. Ő még nem ismeri a lájkoknak meg a virtuàlis elismerés egyéb formáinak rendszerét és nem érdeklik ezek. A baba posztolása tehát rólam szól, én szeretném bezsebelni ismerősök-kevésbé ismerősök elismerését, dicséretét.

2) A gyerekem tehát eszközzé válik arra, hogy a saját egómat legyezgessem a neten: tárgyiasítottam a gyermekemet. Jujj.

3) A gyermekem nem adott rá engedélyt, hogy kitegyem: ezek a képek sokszor visszakereshetőek maradnak évekkel később is, és ha esetleg cyberbullying áldozata lesz, nem fogja megköszönni, hogy dokumentáltam és a netre töltöttem a gyerekkoràt.

4) Egy pedofil számára eldönthetetlen, melyik babakép válik vonzóvá. Nem szeretném, hogy az én gyermekem képe kerüljön ilyen kezek közé.

5) Szeretném megadni az gyermekenek a gyermekkor védettségét és intimitását. Az adott pillanat intimitása elveszik, amint azt posztolom.

6) Szeretném megadni a gyermekemnek, hogy amikor elég idős lesz, tiszta lappal indulhasson a neten és ő maga formálhassa a saját digitális lábnyomát. Ha ő úgy dönt, tesz majd fel gyermekkori képeket.

Félreértés ne essék: fotózom a gyereket, nagyszülőknek, távol élő rokonoknak, nagyon közeli barátoknak szoktam képeket küldeni. Azt viszont nem engedem, hogy posztolják, megkértem őket, hogy a közeli ismerősöknek privát üzenetben mutassák meg inkább. Több nekifutásra elfogadták a döntésünket.

8

Egy az egyben így csinálom én is.