Egy gyerek után a kettőt hogy éltétek meg? Nagyobb korkülönbséggel érdekel főleg (5 esetleg 6 év)

Nálunk a kislányom 6 éves volt, amikor teherbe estem a kisfiammal 38 évesen. Mi is hasonlóan voltunk, szerettünk volna kistestvért, de nekem az első gyerek nevelése is nehéz volt, van egy krónikus betegségem, illetve én is szerettem a munkám, hiányzott. De tudtam én is, hogy ha szeretnénk második babát, már nincs mire várni. Nem bántuk meg természetesen, tündéri kisfiú, de tagadhatatlan, hogy sokkal nehezebb 2 gyerekkel a logisztika. De! Szerintem még mindig az igazi változás az első gyereknél van a gyerek nélküli élethez képest, a második gyerek már annyira nem változtat az életen. Úgy értem, hogy én pl. az első gyereknél éreztem azt, hogy nagyfokban elvesztettem a szabadságomat, hisz nem mehettem sehova a gyerek nélkül, amíg apuka nem ért haza. Ez azért nagy változás volt a korábbi, szabad élethez képest. Egy második gyerkőcnél már megszokja az ember, hogy bizony a sok öröm mellett kötöttséggel is jár. Időközben mi el is költöztünk egy másik városba, elvesztettem a korábbi jó munkám, most a kicsivel vagyok itthon, és tervezzük a harmadik gyereket. 40 éves vagyok, ez tényleg az utolsó pillanat, de én úgy érzem, őt még szeretném. Kettő után a három gyerek megint biztos brutális logisztikát, idegeket és időt igényel majd, de én most úgy érzem, még pár évig velük szeretnék kiteljesedni. Utána se lesz könnyű munkát találni, de az már más tészta. Utána még kb. 25 évet dolgozhatok, míg a gyereknevelés évei hamar elröpülnek.

Szóval én azt mondom, bátran vágj bele, mert tényleg minél többet vársz, annál nehezebb lesz.

Szia!

Nekem kicsit több, mint 5év van a gyerekek közt. A nagy most 5,5éves a kicsi 4hónapos lesz. Alapból pozitivan élem meg. A "nagy" az részben önellátó. Amennyire tud segít a kicsi körül; pl elmegyek zuhanyozni addig az 5percig ott van vele, beszél hozzá. Vagy a reggeli készülésnél a nagy öltözik egyedül addig én a kicsit intézem. Persze néha nehéz is; nagyobbik szokott hisztizni mellé a kicsi is sír.... de összeségébe teljesen jó. Szeretnék* még egy babát, de a párom nem akar, ugyhogy nem lesz.

* két könnyü terhesség és gyors szülés után simán bevállalnám a harmadikat is.

Párom sokat segit mindenben munka mellett. Ez is számít. Gyerekek részemről féltesók, de párom nem tesz különbséget; 2 gyereke van.

A munka nekem is fontos. Most jól érzem magam itthon, de nem tudnék "életem végéig" itthon lenni. A naggyal 9hónapos korábba mentem vissza; a kicsinek 1-1,5éves korába tervezek. Már várnak vissza.

32N