Mit értenek pontosan a "szülés utáni magányról", azaz miért válik az anyuka magányossá? Ez így is marad?

Én egy percig nem voltam magányos, de van elképzelésem, hogy miért alakulhat ki.

A barátnőkkel már nem lehet eljárni sehova vagy csak nagy ritkán.

A barátnők nem biztos h szívesen járnak át babás házba, főleg ha faluban lakik. Eddig a főszereplő bement a városba a csajokhoz, most mindenkinek meg kell oldania, h odajusson. Ha ott is vannak, beszélgetni alig lehet mert folyton sír a baba, peluscsere, ez-az, az anyuka figyelme több felé oszlik, nem lehet vele normálisan beszélgetni, plusz sok nő képtelen a babán kívül bármiről beszélni.

Más ok is van, csak nem tudok tovább írni mert hív a gyerek :D

Én is kissé magányossá váltam, mióta megszületett a kisfiam, de előtte sem voltam olyan hú de nagy társasági ember.

Az első 3 hónapunk az 3 óránkénti etetésből, és órákig tartó fájdalmas sírásból állt, kólika miatt.Nagyjából az volt a napom fénypontja amikor a férjem hazaért a melóból, átvette a gyereket, én pedig el tudtam menni nyugodtan wcre, zuhanyozni, és enni valamit. Folyamatosan fáradt voltam, és ingerlékeny, nem igazán volt segítségem sem.. A férjem fél 6-kor elindul dolgozni, este 6-7 mire hazaér, addig én mosok,főzök,takarítok, a gyereket intézem, stb. Mostmár szerencsére könnyebb a helyzet, mert elvan a pihenőszékben, míg én a konyhában vagyok, szerencsére babakocsizni is szeret, így simán el tudunk menni sétálni vagy boltba, de az első 3 hónapban tényleg csak robotként működtem, csináltam a dolgomat, és az árnyéka voltam önmagamnak. A barátaim ugyan nem koptak le, de nagyon sok dologra egyszerűen nem tudnak mit mondani a gyerekes témákkal kapcsolatban, így inkább fel sem hozom, persze képeket kérnek, meg szeretik is, de kimerül annyiban,hogy "de édes" stb.

Nekem volt egy olyan 1-1,5 éves időszakom, amikor elég magányos voltam a baba mellett. A régi barátok egy kivételével elkoptak. Nekik maradt az éjszakai élet, a kocsma, a buli, nehezen fogadták el, hogy én szoptatás alatt nem iszom alkoholt, és nem vágyom az éjszakába. Javasoltam más programokat, pl. délutáni beülős beszélgetés, margitszigeti piknik, de nem voltak rá vevők. Ki is hívtam őket magunkhoz többször, soha nem volt kedvük. Elfogadtam, elgyászoltam, ennyi volt. Egy barátnőm maradt, ő gyakran kijött meglátogatni.

Aztán a kisfiam 1 éves kora körül elkezdtem a játszótéren más anyukákkal ismerkedni, 2 éves korára pedig kialakult baráti körünk lett. Az az egy régi barátnőm megmaradt, a többiek teljesen kicserélődtek, de már nem bánom. A gyerekeink már kamaszok, de a mai napig ők a barátaim.

Detto mint a 4-es hozzaszolo.

A regi baratok elkoptak a szules utan, ugyanigy volt, hogy en ugye nem mentem veluk este 8-as mozira, stb. Elotte 8-10 evig baratok voltunk ( ekkor mar 15 eve eltem kulfoldon, igy Mo. barataim kiskorombol vannak csak ) , es kb. a szules napjaval lekoptak. Na, az ilyen nem is barat.

Egy maradt meg, aki orakat utazott hozzank, csak, hogy talalkozzunk. Neki azota van gyereke, es ugyanugy baratok maradtunk.

Viszont lettek babas barataim, akik az elmult 7 evben azota is a legjpbb barataim. es nem, nem csak a gyerekrol beszelunk. De konnyu ismerkedni babaval, mert megvan a kozos kezdo tema.

Erdekes viszont, hogy lett egy nagyon jo, szinten gyerektelen baratnom is az evek soran, teljesen veletlenu, egy korhazi rendelesen talalkoztunk.