Akinek volt már abortusza, miért tette? Megtenné újra hasonló körülmények között?

hát nekem még nem volt abortuszom.

de szerintem azért teszik mert vagy nem nőtt be a feje lágya egy gyerekhez,vagy nem olyan a környezet ( pénz,lakás,étel,ruha,stb) és valaki megbánja valaki nem. valakinek ugy kell elvetetni a gyerekét h megszeretné tartani de nem lehet neki sajnos... :/ vannak ilyenek :D

neked volt abortuszod vagy miért érdekel ez a téma?

(nyugodtan lepontozhatsz:))

"Arra lennék kíváncsi, hogy mi visz rá nőket, hogy elpusztítsák saját gyermeküket,"

nem gyermek magzat. amire te gondolsz az a gyerekgyilkosság és nem az abortusz.

Másfél év sincs a két gyerekem között, most is kb így lett volna.

Csakhogy időközben válságba került a házasságunk, a hitelünk bedőlt (értsd: éppenhogy meg tudom venni a palust+kaját a kicsiknek, meg ki van fillérezve a rezsi, de ha bármi más kiadás jön, pl gyógyszer kell, akkor úgy kell kunyerálnom anyámtól). Már a második is becsúszott baba (fogigátló mellett), az apja és a család ellenkezése ellenére megtartottam, kiharcoltam hogy elfogadják... nagyon nehéz volt érzelmileg végigcsinálni. Most meg egyetlen elszakadt óvszer miatt fogantam meg, ráadásul ikreket. Az anyagi és párkapcsolati problémák végett döntöttem a műtét mellett, mert úgy éreztem, a meglévő gyerekeim szája elől vennék el a falatot az újak, és ezt nem mertem megkockáztatni. Ráadásul el sem tudtam képzelni, hogy mit kezdenék egy max 3 évessel, egy másfél évessel, meg 2 újszülöttel egyszerre, EGYEDÜL...

Az örökbeadás azért nem jöhetett szóba, mert ikrekkel várandósan hogyan láttam volna el a két nagyobbat egyedül? Szóval nem vállaltam őket.

Borzalmas volt meghozni a döntést, és azt hiszem, sosem fogok megbocsátani magamnak. De muszáj volt az eszemre hallgatnom. A szegénységbe sem akartam vállalni őket, talán jobb így nekik. A lelkiismeretem azt hiszem sosem fog elnyugodni, szégyenlem és fáj, amit tettem. De ha most újra döntenem kellene, azt hiszem, megint nem látnék más kiutat.

aki nem "sportot" űz a szexből és olyan okok vannak,hogy nincs más választás sajnos hozni kell egy ilyen fájdalmas döntést!A lelki állapot ilyen olyan ,hogy beledöglesz,életed végéig viszed magaddal ezt a súlyt és a lelkiismeret furdalást!Évek múltán is olyan mintha tegnap történt volna-százezerszer megbánod szinte naponta!

Sajnos én átéltem, a döntésem oka nagyon hosszú lenne megírni és nem is biztos írott állapotban,ezt meg lehetne fogalmazni!Nem tenném meg soha többet,én nem tudnám feldolgozni másodjára,mivel az elsőt sem tudom!!

Nekem is volt.

A doki azt mondta, hogy mivel gyógyszeres kezelés alatt álltam (plusz gyógyszer ÉS óvszer mellett estem teherbe:() így 50%, hogy egészséges lesz a pici. Viszont nagy bizonyossággal majd csak a 18. hét környékén tudja megmondani, hogy mi a helyzet, és ha baj van, akkor már nem abortusz, hanem meg kell szülni.

Mivel friss volt a párkapcsolat (nem volt véletlen az óvszer is a bogyó mellett), és nyilván nem terveztük a gyereket, ezért döntöttünk az abortusz mellett. Lehet, hogy egészséges lett volna, lehet, hogy nem. Mai fejjel is ugyanígy döntenék. Borzalmas volt, nagyon megviselt, és ha lehet inkább kihagytam volna, de ezt osztotta a sors. Hetekig sírtam, és a terhes nők+gyerekek látványától is rosszul voltam.

Off: borzasztó stílusban írsz erről a témáról, van róla fogalmad mit él át egy olyan nő, akinek missed ab-ja volt, vagy súlyos betegség miatt kellett elvetetnie a gyerekét? Gondolom könnyebb a lelkednek, hogy beletapostál jó alaposan más emberekbe:(

Feltételezem eszedbe sem jutott, hogy nem csak olyan emberek (sőt nagy számban nem!) járnak erre az oldalra, akik egyfajta védekezési eszközként használják az abortuszt.

Őszinte leszek: szégyellheted magad, főleg ha felmérést készítesz, mert ebben a lelketlen stílusban, amiben megnyilvánulsz nem lehet objektív felmérést csinálni.