Hogy jussak túl ezen?

Én is voltam ilyen helyzetben, és nekem a következő segített:

Kicsit változtattunk a napirenden. Nem a játszótérre mentünk sétálni, hanem be a városba, meg néha elmentünk apa elé a munkahelyre és onnan együtt jöttünk haza kocsival, szóval nem csak a játszótér volt az úticél.

Amikor még csak ketten voltunk a nagyobbik fiammal, nekem az segített, mikor 1-1,5 éves korában elkezdtem aerobicozni járni egy edzőterembe. Ott volt gyerekmegőrző, tök jól eljátszott 1 órát a többi gyerekkel vagy ha nem voltak, akkor a lány, aki figyelt rájuk, csak vele foglalkozott.

Nekem az a heti 3x1 óra nagyon jót tett!

Sajnos, most már nem állunk úgy anyagilag, hogy havi 13ezret költsek erre, meg hát 2 gyerekkel már macerásabb is lenne.

Nincs kisgyerekes barátnőd, akivel tudnátok rendszeresen találkozni és a gyerekek játszhatnának egy kicsit, ti meg beszélgethetnétek 1-2 percet (talán)? :)))

Én variálni szoktam a sétákat. Én igazán nem szeretek játszótérre járni, inkább erre-arra sétálunk. Nekem is 16 hós és sajna ugye ez az időszak nemsokár véget ér. Kell a változatosság!!! Most a biciklizésen gondokodom, hogy venni kellene rá egy gyerekülést és menni-menni.

Ha tudod valakire bízni, kicsit találkozhatsz is a régi barátnőkkel, vagy egy kis fodrász, kozmetika. Kényeztesd magad először, aztán jöhet a bogyó, de szerintem nem fog kelleni.