A legtöbb anyuka azt írja hogy türelmes a gyerekével, szeretettel neveli de akkor itt egymás között miért nem tudunk normális hangnemben beszélgetni?

Talán mert mindenki sziklaszilárdan meg van győződve a saját igazáról, és ide (tisztelet a kivételnek) leggyakrabban nem is kérdezni jönnek, hanem megerősítést várnak a saját cselekedeteikről. Érdekes dinamizmusok szoktak itt működésbe jönni, én pszichológusként rettentően szeretem ezt az oldalt; viszont az is fontos, hogy kismamaként azért rengeteg hasznos tanácsot kaptam! :)

25 hkm

Én ismerem a lányomat. Imádom, szeretem. Ami alap. Mindent megtennék érte. Ezért vagyok az anyukája elméletileg!

Viszont(!) nem vagyok mindig türelmes hozzá. Lehet, hogy én hibám. Lehet, hogy nem. Ez van. Én bevállalom, ilyen vagyok!

2,5 éves. Minap elmentünk vásárolni a Tescoba. Édesapja éppen keresett valamit a sor másik végén, én pedig nézelődtem. A lányom pedig egyik percről a másikra a kezével levert mindent, ami a polcra volt rátéve. Sosem csinált még ilyet. Nem mondhatni pokolian rossz gyereknek, szófogadó. Mégis megtette. Mindenki minket nézett, bár nem érdekelt. Rám nézett és elkezdett nevetni, mert hogy ő nagyon vicces dolgot művelt. Akkor már nem nevetett, mikor megkérdeztem melyik keze volt?! Rávertem egyet. Édesapjától a seggére kapott és megmondtuk neki, hogy pakoljon vissza mindent a polcra, ahogy volt.

Akkor már a Tesco 6 kollégája ott volt. Sűrű elnézés közepette mondtuk, hogy máris összepakol a kislányunk. Erre közölték, hogy majd ők megcsinálják és nem történt semmi gond.

Viszont én ragaszkodtam hozzá, hogy megcsinálja. Ott álltunk 20 percet, mire mindent visszapakolt.

Ahogy elhagytuk a Tescot, bocsánatot kért az autóban és azt kérdezte haragszunk -e?!

Hogy haragudnék? Őszintén?! Nem tudok, a gyermekem. Viszont az, aki ezt a polcot felépítette, lehet, hogy előttünk 10 perccel: Ő lehet, hogy haragszik! És ezt megértette..

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy lehet, hogy sokan úgy válaszolnak a kérdésre, mint egy alpári ...

Viszont sok olyan kérdés van, amire nem lehet úgy válaszolni, hogy "mosolyog" az ember.

Én csak olyan kérdésre válaszolok, amire tudom a választ vagy 100%-ban tapasztaltam olyat, ami a kérdezővel is megtörtént.

egyetértek veled kérdező. rendszeresen belém/másokba belekötnek, legyen az kérdés, vagy válasz. nem tudom, ez miért jó.

több indokot tudok felhozni:

- az anonimitás miatt könnyebben odamondogatunk

- az írásbeliség miatt könnyebben félreértünk dolgokat

- a pontozás sokakat frusztrál, többször konfliktus forrása

- és mivel nem tematikus fórumról van szó, eléggé vegyes a társaság, de inkább azt mondanám, hogy sok az "átlagember", akiknek nagy százaléka nem képes diplomatikusan érvelni, illemnek megfelelően kifejezni magát.

1. "Messziről jött ember azt mond amit akar."

vagyis senki nem tudja hogy valóban türelmes -e az anyuka a gyerekével.....

2. Valakin le kell vezetni a feszültséget vagyis egymáson vezetik le itt az anyukák.

Jo a kerdes!

Mar en is sokat gondolkoztam rajta!