Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Anyukák! Milyen lett az...

Anyukák! Milyen lett az ÉLETETEK a gyermeketek születése után?

Figyelt kérdés
kérlek titeteket, aki megosztaná velem örömeit, bánatait, milyen lett a férjetekkel való viszonyotok? A gyermek mellett hogyan telnek mindennapjaitok? Esetleg már visszamentetek dolgozni:hogy tudjátok a sok mindennapi feladatot ellátni úgy, hogy még magatokra is jusson időtök?Lehetséges egy anyának, hogy közben NŐ is tudjon maradni?
2012. okt. 2. 14:50
 1/8 anonim ***** válasza:

Elején semmire se volt időm, majd félig lett, most meg annyi időm van, amennyit akarok.

15 hónapos a gyerekem, de elvan egész nap. Tudok főzni, mosni, takarítani. Nem kell egész nap vele foglalkoznom.

Ettől függetlenül mindig beszélek hozzá és játszom a nap 70%-ban vele, amíg ébren vagyunk.

Sokan megyek vele a városban, a parkokban.

Játszóterezünk is, bár én azt gyűlölöm, tehát ha lehet hanyagolom, de tudom, hogy neki érdeke az ott lét.


Sminkelem magam, ápolt vagyok, edzeni járok. Tehát NŐ vagyok és szülő! Nem pedig anyuka, aki macinaciban megy bevásárolni is.

Nem öltözöm ki kosztümbe, de nem is hanyagolom el magam.


Ahogy a gyerek egyre jobban nőtt, úgy egyre jobban alkalmazkodtam én is a napi feladatokhoz.

Ő egyre türelmesebb, én egyre ügyesebb az összehangolásban.


Az arany középút a legjobb! Nem is kell más, csak az!

2012. okt. 2. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Köszi, ezt nagyon jó hallanom (olvasnom),hogy így is lehet...
2012. okt. 2. 15:56
 3/8 anonim ***** válasza:
én az elsőt 23 évesen szültem véletlen baba volt de a párom már akkor is az volt aki ma is:) gyorsan összeházasodtunk örültünk nagyon a babának, volt lakásunk munkánk ezzel nem volt gond. De bevallom mégis akkor hirtelen jött a hatalmas változás előtte még nem spóroltunk nagyon buliztunk minden hétvégén utaztunk szórakoztunk. imádtam a fiam imádom persze most is, már 6 éves, de eleinte nagyon hiányzott a hirtelen véget ért fiatalságom. Nehezen is kezeltük a helyzetet és a gyerkőc ugyan megkapott mindent tőlünk egymásra nem jutott idő, vagy ő ment nélkülem valahova vagy én nélküle. 4 éves korában majdnem elváltunk. aztán rájöttünk hogy itt csak a körülményeken és a hozzáálláson kell változtatni mert mi szeretjük egymást. Most 1 éves a második kisfiunk és egy csoda vele az élet. Én magam se értem, de nekem mindenre van időm:) birkatürelmem van hozzájuk, talán az is számít hogy idősebb vagyok már nem tudom. A férjem mindenben segít egyenesen élvezi a babázást( elsőnél még neki se így volt). Igaz a nagyfiam ovis, de pl most is beteg épp úgyhogy simán megcsinálom mellettük a házimunkát én úgy osztom be hogy mikor a kicsi alszik akkor én is pihizek, vagy ha itthon van a nagy vele játszok. Ha főzök pl akkor a picinek telerakom a konyhát játékkal dumálok neki énekelek, nekiadom a fakanalat stb.. mosni is mindig "segít". Ha apa hazajön akkor pedig négyesben teszünk veszünk, este felváltva rakjuk el a gyerekeket másnapra, hol a nagyot hol a kicsit. Anyukám tudna vigyázni a gyerekekre amikor csak akarom mert közel is van nem is dolgozik, de valahogy én nem nagyon igénylem. Csak ha fontos elintéznivalóm van akkor passzolom le őket. Na jó havi kb egyszer kiruccanunk az urammal egy mozira vagy vacsira, d akkor is anyu jön hozzánk elaltatja őket, és ha hazaérünk a férjem még hazaviszi kocsival anyut. (3 utca)Én járok fodrászhoz műkörmös hozzám jár, kb ennyi amit magamra költök, de én pl sosem ülök itthon mackónaciban nincs is nagyon otthoni rucim, valahogy mindig is a nőies ruhákat szerettem nekem nem nyűg reggel felöltözni és rendbeszedni magam kis sminket feldobni. Amit magamra fordítok időt azt az alvásból szoktam ellopni, reggel egy órával a gyerekeke előtt kelek, így nyugodtan lezuhanyzom, reggelizem kávézom, csendben ébredezek. esténként pedig nem sokat de 20 percet szoktam tornázni dvd-kre. Vagy olvasgatok netezek, beszélgetünk a férjemmel. ami riktább sokkal az a szex de egyikünk sem igényli már a mennyiséget, viszont a minőség szerencsére egyre jobb lesz.
2012. okt. 2. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 TKI Ibolya ***** válasza:

Mozgalmas!!!!!!!!! :)


3 gyerekem van.Nem dolgozom,mert még a legkisebbel itthon vagyok.Sajnos a második után is csak részmunka időben tudtam dolgozni,heti pár órát.


A férjemmel jó a kapcsolatom.Én nagyon oda figyeltem arra,hogy ne érezze magát kívül állónak.Számomra fontos,hogy én tudjak nő lenni és ő is férfi mellettem.


Nem egyszerű magamra is időt szakítani de erre szoktam viccesen mondani,hogy hosszú az éjszaka.És vannak jó fej nagymamák is mellettünk akik tudnak segíteni ha kicsit elfáradtunk a férjemmel és szeretnénk kikapcsolódni.


Szerintem is ebben is mind oly sok mindenben az arany közép út a jó!

2012. okt. 2. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 TKI Ibolya ***** válasza:

Az jutott még eszembe,hogy én bizony itthon szabadidő ruhában vagyok(amit a férjemtől kaptam),de az mindig tiszta és nem lyukas.Nekem ez a kényelmes amikor a 18 hónapos fiammal mászunk a földön a kis autókkal.Én is járok fodrászhoz,mindig ügyelek arra,hogy ne legyen zsíros a hajam és heti három alkalommal tornázom itthon,ennek köszönhetően olyan az alakom ,mint lány koromban.Ha elmegyünk itthonról és is szépen felöltözöm és ha időm van akkor sminkelek is.


Egyébként én szoktam suli után a nagyokat összeszedni így nem unatkozom.Délelőtt minden nap főzök és játszóterezünk vagy sétálunk a kicsivel.Délután mikor a nagyokat haza hoztam újból egy kis séta és biciklizés a három gyerekkel.

Sajna apa csak vacsira szokott haza érni de az esti fürdetés előkészületei az ő feladatai.Aztán én lefürdetem a kicsit, olvasok mesét és amikor mind a három alszik akkor beszélgetés apával,netezés vagy vasalás.

2012. okt. 2. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:
3/5: Arra céloztál, hogy úgy érzed,29 évesen sokkal jobban fel voltál készülve a gyermekvállalásra?Kicsit kiegyensúlyozottabb voltál? (Én 33 éves vagyok, mindenki azt mondja: Ó, már elvagyok késve, és minél tovább húzódik, annál türelmetlenebb leszek a gyerekemmel.)
2012. okt. 3. 14:15
 7/8 anonim ***** válasza:
3. vagyok nálam igen így volt de ez nem az életkor kérdése feltétlenül. Ha akkor 23 évesen fog gátló mellett nem esem teherbe akkor még magamtól nem akartam volna gyereket. Nem volt meg az előtte való lelki felkészülés ráhangolódás, az érzés, hogy gyereket akarok.Csak jött és el kellett fogadni a helyzetet. Persze akkor sem és azóta sem bánom, hogy így alakult. Mostanában kezdem úgy gondolni, hogy ez egy jel volt arra, hogy mi az apukájával egymásnak vagyunk teremtve, ő pedig úgy döntött jönni akar, mégpedig hozzánk. A második pici tervezett baba volt, és így teljesen másképp élem meg az egész babaázást. Meg sem tudom fogalmazni miért. Talán a tapasztalat miatt talán a korom miatt is van ez. Másodjára már csak a szüléstől rettegtem nagyon de hát azt is túléltük:)
2012. okt. 3. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm mindenkinek,hogy őszintén válaszolt a kérdésemre. Sokat segített, meglepő,de tényleg így van, hogy az ember sokszor egy idegentől több seítséget kap, mint azoktól, akik a "barátok". Minden jót kívánok, és továbbra is maradjatok ilyen szuper ANYUKÁK és NŐK!!

Üdv.:(Remélhetőleg,Egy leendő anyuka).

2012. okt. 4. 13:09

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!