Van köztetek olyan, aki a gyerekét nem szívesen engedi a nagyszülőhöz?
Nekünk még nincs gyerekünk a párommal, de már tervezzük, csak a körülmények rendeződésére várunk még. Viszont nekem nagyon "érdekes" a kapcsolatom anyósommal és sokszor az jut eszembe, hogy nem szívesen fogom hozzá engedni a gyerekemet, de ha mégis, akkor sem hagyom egyedül vele.
Nagyon összetett a dolog, de dióhéjban az a helyzet, hogy anyósom nagyon mártír és önző természet, a gyerekeitől inkább elvesz, minthogy adjon nekik, mellé pedig még zugivó is, ami még rátesz egy lapáttal. A párom viszont egy nagyon nagy szívű ember és bármennyire kihasználta mindig az anyja, nem tudta megtenni, hogy nem foglalkozik vele. Viszont amióta együtt vagyunk sokat változott a helyzet. Igazán vitám sosem volt anyósommal, mert mindent a hátam mögött mond a szemembe meg jópofizik, de nagyon nem bírom elviselni. Szerencsére a párom mostanra belátta, hogy nem fizethet mindent az anyjának és nem is érdemli meg, hogy akárki segítsen neki (hozzáteszem nincs is rá szüksége, mert többet keres, mint mi ketten együtt). Viszont nála pár hete telt be a pohár, amikor a drága anyósom engem konkrétan leribizett... A párom birka türelmű és sok mindent elnéz, de azt sosem bírta elviselni, ha engem bánt valaki ezért nem túl szép szavakkal illette az anyját. Azóta nem nagyon beszélnek én meg már hónapok óta nem beszélek anyósommal és nem is találkoztam vele. Ennél azért még bonyolultabb a helyzet, de a lényeg ennyi.
Szóval én most úgy gondolom, hogy nem igazán szeretném majd, ha a gyerekemnek sok köze lenne ehhez a nőhöz és a párom is hasonló véleményen van. Viszont azt is tudom, hogy akármilyen akkor is az anyja és a gyerekünk nagyanyja lesz. Már van egyébként egy unokája a lányától és nagyon nem tetszett az sem, ahogy vele viselkedett/viselkedik, mindamellett, hogy most szerencsétlen gyereket dobálják egyik helyről a másikra és jóformán a nagyanyja az egyetlen biztos pont az életében. Szóval látom én azt is, hogy pl. szereti az unokáját, de el is várja, hogy ezért Istenítse mindenki.
Van valaki hasonló helyzetben? Meg lehet ezt egyáltalán tenni, hogy nem engedem a gyerekemet a nagyanyjához?
válasza:A lányom 4,5 éves, és még sosem volt egyedül anyósnál.
Az én anyósom rendes, nagyon jó indulatú, de egyszerűen nem olyan a kapcsolat, hogy menne. Még sosem mondta anyós sem, és mi sem.
Velünk persze megy.
Egyik nagyszüleimnél én sem aludtam ott sosem, csak a kötelező látogatások voltak .
De fontos, hogy beszéljétek meg, mert elképesztő vitatéma amúgy egy gyerek.
válasza:Szia!
ÉN! Azért, mert mindkét részről úgy vannak vele a mamák, hogy a mi dolgunk nevelni a kislányt, az övéké pedig, hogy elrontsák. Nagyiknál mindent lehet, törni-zúzni, hisztizni, járkálva enni, csak a konnektorba nem engedik nyúlni.
Tegnap pl. a kislányom eltört anyámnál egy nippet, odament a kislányhoz, kapott a kezére, sok puszit, és kedvesen odaszólt a kicsinek, hogy tudod, hogy ezt nem szabad. Aztán tört még 2, anyám válasza az volt rá, hogy úgy sem szerette azokat, csak fogják a port.
Anyósom ugyan ez pepitában.
Pedig szóltunk, hogy amint 1hétből 2napot valamelyik nagyszülőnél tölt a lányunk, 5nap nevelést sutba dobnak, mondván: 'Neveljétek ti, mi csak nagyik vagyunk.'
Falnak megyek a helyzettől, nem tudok mit tenni.
válasza: válasza:Anyukám ám bármikor, mermennyi időre ott merem hagyni a lányom, követi, figyeli, játszik, foglalkozik vele!
Anyós, ül a gyerek mellett, a gyerek mutogatja neki a dolgok, Anyós meg csak igen, aha, igen, hmh... Nem tud vele játszani!
Volt olyan, a dedinél voltunk, aki a 4-en lakik. Papi rengeteg gyógyszert szed, mindd mint az asztalon a szobában. Állandóan nyitva nyáron a szoba ablak.
Na én kint a konyhában, Dédi, Mami, sógornőd a gyerekkel a szobában. Beszélgetnek, erre a gyerek kijön a szobából bemegy a másik szobába.
Senki nemegy utánna! Na gyorsan megyek, a gyerek már a gyógyszer adagolót nyitogatja, szedegeti ki a tablettákat!
De ott az ablak alatt a fotel, arr ha rámászik, kinéz, kihajol az ablakon, ki is esett, oda a gyerek... Nagyon felelőtlenek! Jól le is toltam őket hogy figyelnek rá, s csak néznek!
Náluk az udvar sem gyerek barát, egy nagy üres medence az udvar közepén, az udvar lejt, meg sem tud előtte állni a gyerek, ha szalad!
Az emeletre vezető lépcső csúszik, én is elesem rajta!
Cserépkályhával fűtenek, amit hamegfog, neki dől meg is égette, két kutya szabadon, akik ugrálnak csikarnak...
De a legrosszabb, nem figyelnek a gyerekre!
4 éves, egyszer nem hagytuk ott!
Most kerdezték elvihetik-e, mondtuk nem!
Sógornőm Bölcsiben dajka, de soha nem hoznak olyat, ami a gyereknek való! Mindig plüsst hoznak, amivel nem játszik a gyerek, csak a sógornő nem tetszik! Szinezőt, ceruzát, krétát nem hoznának!
Hoz könyvet, amiben egy kèp sincs!
Szóval mondjuk nekik majd nyáron elvihetik a gyereket, de én mondtam a férjemnek akkor sem!
válasza: válasza:Nehogy átessetek a ló másik dalára. :)
Engem anyukám 7 éven keresztül tiltott a nagymamámtól(ok nélkül). Amikor már nem irányított, elmentem hozzá egyedül. Mindegy, csak valami furcsa kényszert éreztem,hogy válaszoljak ide. Azért gondoljátok át. Jó,persze hogy van mama,aki nem figyel a gyerekre,ha ott van de az más szitu.
18/L
válasza:Férjem apukájára és az ő feleségére bármikor szívesen rábízom őket, csak ritkán érnek rá sajnos.
Az én szüleimre is végül is, de inkább az első párost választom, ha lehet.
Anyósomék viszont kész katasztrófa, a 6 évesem időnként náluk van, szeret is ott lenni, de a mama szeretetpótlónak használja, felelőtlen, alkoholista. Már pedzegette finoman, hogy a kicsit is vinné, de amíg nem tud vigyázni saját magára, addig erre biztosan nem lesz példa. A nagyot sem szívesen engedjük (a férjem sem), de ő nagyon szereti a mamáját, így időnként 1-1 éjszakát ott tölt.
válasza:6-os 18 éves lányka, ne szólj bele, nem ez volt a kérdés, és nem esünk a túl oldalra, mint az anyád.
Mi nem tiltjuk el a gyereket, csak esetleg nem alszik ott nélkülünk.
Van némi különbség. Mi tartjuk a kapcsolatot, azt tanítjuk, hogy szeretjük a nagyit, ő is minket, jó a viszony, de mégsem olyan, hogy szívesen ott hagynám éjszakára.
válasza:Miért ne íratná le a 6-os a személyes tapasztalatait azért, mert vele történt és nem a gyerekével? Teljesen a kérdésre válaszolt.
Kérdező: Szerintem ez majd kialakul, ha már egyáltalán meg lesz a gyerek, akkor majd látjátok hogyan viszonyul hozzá az anyós, illetve a gyerek hogy viszonyul a nagyanyjához.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!