Szerintetek miért van ennyi kisgyermekes család, akiknek élelemre is alig jut?

Amiket leírtál mind gond.

S mint tudjuk a szegény réteg mindig többszörösen termeli magát újra világszerte. Kulturális, mentalitásbeli, társadalmi és politikai ötletek együttesen kellenének, de szerintem erre soha nem lesz átfogó megoldás.

"Kezdve ott, hogy a minimálbérnek, már közel bruttó 200 ezernél kellene járni, mint más fejlett uniós országban."

Naiv elgondolás. Itt nem áll meg az egész. Ez nem úgy van, hogy akkor aki eddig minimálbért kapott, akkor az most 200-at fog. Ha a minimálbér emelkedik, akkor minden emelkedik. A vállalkozóknak ki kellene termelni a megemelkedett munkaerőköltségeket, az tovább generálná az áremelkedést. A végén ott lennénk, hogy hiába lenne valakinek 200.000-e, mint minimálbér, arányaiban nem jutna több a megélhetésre, mert nő a rezsi, az árak... Sok közgazdász szerint így is elhibázott volt emelni ennyire.

Szerintem a munkanélküliség az egyik, de arról nem tehetnek. A másik a felelőtlen gyerekvállalás. A mindenképp-szüld-meg-majd-lesz-valahogy szövegtől a falra mászok.

Itt is sok olyan kérdés van, hogy nem kap gyedet, csak gyest, és családit, de mit csináljon, nincs gyógyszerre, kajára...

Ha valaki erre bevállalja, akkor meg ne sírjon.

Egy átlagos történet, ami garantálja a a fentieket:

Van a 18 éves lány, aki leérettségizik. 2 évig nem talál munkát, úgy dönt, h akkor szül. A párja keres egy nettó 100 000 ft-ot. Ilyen estekben borítékolható, h éhezés lesz, elmaradás a számlák befizetésével, hiszen a lány 3 évig kap valamicske gyes-t, utána meg csak 12.000 ft-ot. Munkába nem tud visszamenni, nincs hová. Kisgyerekesként, szakma nélkül sehová se fog kelleni. Szerintetek mihez fog kezdeni? Igen, jól gondoljátok. Bevállalja a második babát. A semmire. Ha a nagyszülők tudnak is valamit segíteni, arra se lehet örökké számítani, mert ők is mondhatják, h bocs, kislányom, ebben a hónapban nem tudok pénzt adni, mert erre/arra kell. Meg hát nem élnek örökké. És mégis sok pár vállal gyereket az ő nyugdíjukra. A gond az még, h sokszor az apuka munkahelye is bizonytalan. ilyenkor jönne jól, ha anyukának lenne szakmája, munkája.

Szóval én abban látom a hibát, h sokan úgy vállalják be a babát, h fiatalok még (nem ez a gond) és semmi megtakarításuk és semmijük nincs, amit pénzzé tehetnének, ha megszorulnak. Se saját lakás, márpedig albérletből -ha van gyereked, ha nincs- repülsz, ha nem fizetsz. Ha várnának pár évet a gyerekvállalással, h az a kis csóri gyerek ne a semmire szülessen, már nem lenne ekkora a nyomor.

Én is csóró családból származom, szülhettem volna 22 évesen, rögtön a főiskola után, mert tartós kapcsolatban éltem, de akkor most nem lenne kiváltva a gyógyszer, amit az orvos írt, nem tudnék venni már hó végén cipőt, a gyerekem meg kinézné a másik szájából a finomságokat és remeghetnék a gyesért minden hónapban meg a barátnők gyerekinek a kinőtt ruháiért, játékaiért.

Én 2 hónapig voltam munkanélküli,egy fizetésből éltük igy.Most várom az első rendes fizumat..60km-t utazom naponta hogy dolgozhassak.Szoval nem egyszerü munkát találni,az a szerencse hogy van aki elhozza ovibol a kisfiamat.

Sajnos manapság támogatják azokat akik nem is akarnak dolgozni,régen büntették őket,de teremtettek is nekik munkahelyet ,akkor is ha az valami alibimunka volt(emlékezzetek csak akkoriban évente átfestették a játszótereket,padokat,stb,csak hogy legyen valamiféle munkája az embereknek,és igy volt aki ezeket megcsinálta)

Most meg mindenhonnan csak elküldenek mindenkit.Azt akarják hogy több gyerek szülessen,de ehhez semmi plusz támogatás nincs,és minek szüljön egy nő ha tudja előre ha gyereke lesz,akkor alig fog találni munkahelyet vagy nagy az esély rá h elküldik a régi helyéről???mert ugye nem védi semmi sem már a kigyerekes anyákat