Janó vagy Marci?

Nem leszel kénytelen.

Miért nem ő kénytelen belemenni abba, amit te akarsz?

Ezt nektek kell "leharcolni" egymás között, esetleg egy harmadik név lehet megoldás. Így mindketten engedtek.

És akkor mi van, ha náluk ez a megrögzött szokás van? Mi ez, középkor?

Egy időben én is Mártont akartam, de letettem róla, mert nem akartam, hogy Marcizzák.

Szerintem is válasszatok 3. megoldást.

Én biztos nem örökítenék tovább egy ilyen -számomra- öreges nevet, ami nem tetszik. Van pár régies név, amitől feláll a szőr a hátamon, ezt a listát épp a János és József nyitja. Engem nem érdekelne a családi szokás, még ha 100 generációra visszamenőleg is csak Jánosok voltak, akkor is megszakítanám. Nem vagy köteles olyan nevet adni, ez közös döntés, nem egyoldalú.

A férjem István, ezt is öregesnek tartom, gyereknek nem örökítjük tovább. Ő megérti, nem is akarja. Van elég más név, és találunk olyat, ami neki is tetszik és nekem is.

Szóval nem azt mondom, akkor feltétlen a Marci győzzön, keressetek olyat, ami neked is tetszik és neki is.

Leírtam a véleményem a másik kérdéshez részletesen.

De ide is leírom, hogy én ezt a konkrét esetet úgy oldanám meg, hogy mindenki örüljön, hogy:

X Márton János

Még jól is hangzik...

Semmi képpen ne hagyd, hogy ráderőszakolja az akaratát.

Közös gyerek, közös névválasztás. Egy kapcsolat, amiben a nő hordja ki a gyereket, de az apa mondja meg, hogy nevezheti el, az elég elnyomó.

u.i: egy teljesen 3ik név választása lenne az igazságos valóban, de kizárt, hogy majd egy 3.-at elfogad az apuka, ha azt akarja, hogy az övét kapja...

Illetve én Janó helyett Jancsinak hívnám.

Miert lennel kenytelen belemenni ?

Igy el vagy nyomva?te szulod meg azt a gyereket, legyen mar beleszolasod a nevebe !

En is a 3. nevet javaslom

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..

Annó ez volt az én kérdésem. Párom engedett a 21.-ből, így megegyeztünk a Marcellba, viszont mikor szültem,és kérdezték, hogy mi lesz a neve(sajnos farfekvés miatt császár lett, így párom nem volt ott),akkor én Marcell Józsefet mondtam. Akkor, és ott így éreztem helyesnek, pedig még úton a kórház felé se hittem, hogy József lesz. A megőrzőbe már bennt volt a párom,de én nem szóltam neki még akkor sem. Ott volt velünk a pici is, és jött a szülésznő, hogy igyak vizet,és kérdete, hogy hogyan van a kis Marcell József, és párom mondta, hogy szerencsére a pici már szopizott is, ő meg még kicsit izgatott. Én meg elkezdtem nevetni,hogy az Andi szerintem csak a babára gondolt,és csak akkor esett le neki,hogy megkapta a pici a Józsefet is. Annyira meglepődött, hogy még se tudott szólalni,csak pityergett. Igaz, már két hónapos a picurka, és egyszer se hívtuk Jocinak, mert a Marcellt használjuk,de legalább mindegyikünk akarata teljesült.

1. válaszolóval teljesen egyetértek.

"Két nevet nem igazán szeretnénk, bár én már bele mennék, csak hogy ne kelljen győzködni egymást. De ő nem szeretné a két nevet!"

Te szeretnél már 2 nevet, hogy megoldódjon, de ő nem. Ő Jánost akar, te Mártont ÉS Jánost. A te megoldásod a kompromisszum, míg az ő verziója nem az. Ő nem szeretné a 2 nevet, de nem akar Mártont sem. Szerinted ez így rendben van?

Ez a gyerek közös, nem működik úgy semmi, hogy ő hajthatatlan. De tudod, ha ő az, te sem vagy kénytelen belemenni semmibe. Most az jobb lesz, ha ezen balhéztok, kérdezd meg tőle!.

Egyébként nekem sem tetszik a János, soha nem adnám.