Aki kisgyerek mellett tanul hogy oldja meg a napi dolgokat és hogy fel is tudjon készülni?

Én egyetemre járok, és két éves fiam van. Vizsgaidőszakban zombi voltam rendesen. Igaz, nekem már bölcsis a fiam, így amikor vizsgák voltak, napközben tudtam tanulni, de hát közben itthon is volt dolgom elég, utána kellett este is rendesen tanulnom. Plusz közben Karácsony volt, a bölcsi sem volt nyitva. Ebben az időszakban úgy oldottam meg, hogy amikor délután aludt, akkor tanultam, plusz éjjel is, meg anyukámat megkértem alkalmanként, hogy vigyázzon rá egy fél napot. Ilyenkor leültem, és beseggeltem amit meg kellett tanulni. Volt olyan, hogy amíg a fiam fürdött, én ültem törökülésben a vécé tetején, és mondtam fel a tételeket. Nekem eléggé ráállt az agyam arra, hogy fél órákat tanulok, amikor éppen a csemete elfoglalja magát.

Igaz, ez idő alatt nem éltem éppen egészséges életet, olyan dózisban vittem be a koffeint, ami már nem teljesen normális. De sikeresen túlestem rajta, mostmár megint visszatértünk a normál kerékvágásba.

Én megszoktam az éjszaka tanulást, de az az igazság, hogy ha nem kell tanulni, én akkor sem fekszem le éjfél előtt sose, sőt, ahogy jön a tavasz, a nyár, még később fekszem. Ezért engem nem visel meg, ha csak 6 órát alszom egy nap.

Ha a szüleid nem tudnak többet segíteni, akkor esetleg egy barátnőd nem tudna délután kicsit sétálni vele, játszóterezni? Nekem sokat segített a fiacskám keresztanyuja is.