Kicsit morbid kérdés, de kíváncsi vagyok a véleményekre. Szerintetek segít a gyász feldolgozásában, ha a halva született magzatot a szülők megnézhetik, esetleg vele lehetnek egy ideig, eltemethetik?

Ikerpárt vesztettünk el órákkal a 24. hét betöltése előtt. Természetesen felajánlották, de úgy döntöttünk, nem nézzük meg őket, biztos vagyok benne, hogy számunkra ez volt a jó döntés. Így is majdnem beleőrültem, ha még az arcukat is megismerem, biztos, hogy becsavarodok. Így is csak az új baba érkezése segített abban, hogy egyáltalán talpra álljunk. De még mindig sokat gondolok rájuk, valószínűleg ez így is marad örökre.

Egyébként nagyon igaz, hogy mindenkinek másra van szüksége a gyász feldolgozásához - ami az egyik embert tönkretenné örökre, a másiknak pont az a gyógyír. A halott baba látása, érintése tökéletes példa erre. De ilyen az új terhesség is - van, akinek idő kell, míg újra bele mer vágni, van, aki soha többé nem képes rá, de én pl. szó szerint előre menekültem.