Egyedül nevelem két kisgyerekem, akik hasonló helyzetben vannak, hogy bírjátok ezt?

Minden elismerésem, hogy egyedül neveled a gyerekeket, tudom hogy mennyire nem könnyű. Bár nekem van társam, rengeteget tanul és dolgozik, alig tud segíteni, néha annyira fáradt vagyok, hogy nem állok a lábamon. Mennyi idősek a gyerekeid? Barátaidra nem tudod néha rábízni őket?

Első, te miből gondolod, hogy ezzel az okádással a kérdésre válaszoltál?

Anyukám is egyedül nevelt minket, és nem volt könnyű, de felnőttünk. Kitartást!

Mi hárman vagyunk, már csak az öcsém lakik anyuval. Nehéz, tudom, láttam, benne éltem, de felnövünk. Viszont próbálj meg kikapcsolni. Akár velük, a mindennapok taposómalmát átformálni. A pénz kell, menni kell, de csak van valaki akár a baráti körben, akivel tudsz üzletelni, akinek szintén jól jön, ha te is bevállalod, míg ő kikapcsol és fordítva, egy kis időt magadnak is tudsz alakítani. És ne görcsölj! LAZÍTS! PIHENJ, ha szükséges, a házi munkának úgysincs vége... Vond be őket, nem tudom mennyi idősek a gyermekeid, de a maguk szintjén mobilizálhatók, akár csak a saját játékos dobozukat rakják össze. (Bár az én fiaimat nem lehet erre bevonni, pedig 9 és 11 évesek.) Régen mi kapcsolt ki? Zene? Tánc? Nézz körül, egy órát csak le tudsz csípni magadnak egy héten! (Lelkiismeretfurdalás nélkül!) Sok erőt neked!