Anyukak, ovonenik, tanito nenik, melyik anyak napi eneket, dalt, zenet tartjatok a legmeghatobbnak?

Nekem kedvenc versem van. Mindig imádtam, de amikor az én gyerekeim voltak ovisok, kisiskolások, akkor valahogy nem volt épp "divatban". Az én gyerekkoromban szinte minden évben elhangzott.

Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázs-szót,

ha én azt kimondom,

egyszerre elmúlik

minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,

ha mártás savanyú,

csak egy szót kiáltok,

csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull

kávéba, mártásba,

csak egy szóba került,

csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,

rosszból csudajó lesz,

sírásból mosolygás,

olyan csuda-szó ez.

Anyu! anyu! anyu!

hangzik este-reggel,

ja de sok baj is van

ilyen kis gyerekkel.

Anyu! anyu! anyu!

most is kiabálom.

Most semmi baj nincsen,

mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,

anyu, fényes csillag,

látni, ahogy jössz, jössz,

mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,

angyal szelídséged,

odabújni hozzád,

megölelni téged.

Bölcsis kisfiam ezt tanulta:

Anyukám, anyukám, találd ki,

Hogy az én nagy kincsem ugyan ki?

Ki más is lehetne, ha nem te.

Ültess hát, gyorsan az öledbe.

Nagyon meghatódtam, én eddig ezt nem ismertem.