Hogy viszonyultál a munkahelyedhez terhesen, amikor tudtad, hogy úgysem fogsz hozzájuk visszamenni?

Éveken át a cég érdekeit szem előtt tartottam, és sose mondtam nemet, amikor pluszban be kellett menni dolgozni (amit egyébként mindig kifizettek, mindig korrektek voltak velem).

Most sem akarom őket szarban hagyni, szóval, ha nincs gond a terhességemmel, nem hagyom ott őket egyik napról a másikra, de megváltoztak a prioritásaim.

Mivel egyszemélyes üzletről beszélünk, ha én nem tudok menni, másnak kell beugrani, ami mindig necces, és alapszabály, hogy mindig nyitva kell lennünk. Ezt az elmúlt években mindig szem előtt tartottam én is, és maximálisan odatettem magam, hogy ez megvalósuljon, amikor valaki kiesett valami miatt.

De most eljutottam odáig, hogy tojok rá magasról, és a babám és az én egészségem az első. A legkevésbé sem érdekel, hogy nyitva van-e az üzlet, ha nekem időpontom van orvoshoz vagy bármi. Amúgy sem fogok ide visszajönni szülés után, mert a munkaidő reggel 10-től van este 8-ig, ami nagyon nem családbarát. Szóval valószínűleg a főnököm is tudja, hogy végleg hagyom itt őket.

Nálatok mi volt? Hogy viszonyultatok ezzel a tudattal a munkahelyhez terhesen? És a főnök hogy viszonyult hozzátok?