Párotokkal rögtön megtudtatok egyezni hány gyereket szeretnétek?

Gyerek nélkül még igen, egyetértettünk, hogy kettőt szeretnénk. Aztán megszületett a kislányunk, egy ideig nem vágytunk újabb gyerekre, majd én igen, ő nem. Úgy voltam vele, hogy várjunk, nem sietünk. Meggondolta magát, úgyhogy most várjuk a másodikat :) úgy vagyunk vele jelenleg, hogy nem zárkózunk el teljesen egy harmadik babától, bár inkább a nem felé hajlunk, főleg én. De majd meglátjuk, még csak 30 éves vagyok, a férjem 29, van időnk.

Abban viszont egyetértünk, hogy ha bármelyikünk nem szeretne többet, akkor nem lesz. A második se lett volna, ha az apja véleménye nem változik, nem akartam erőltetni.

Nem beszéltük meg előre. Mindketten racionális emberek vagyunk, ezért abban egyetértünk hogy nem kell betervezni előre hogy "nekem 3 lesz és kész" mert lehet hogy 1-el is olyan más lesz az élet hogy nem vállalunk majd többet, de lehet hogy 4-et is simán felnevelünk.

Mivel amúgysem akartam sorozatszülni ("lábra állt az első jöhet a kövi"), ezért szépen, ésszel tervezzük az életünket. Megláttuk eggyel milyen, jó volt, ezért jött (7 évvel később) a 2. Most a 2. egyéves, ezért most megint várunk hogy a meglévő kettőnek meg tudunk-e adni időt és figyelmet amennyi jár egy gyereknek és nagykorukban is tudjuk-e őket hiánytalanul nevelgetni (jut nekik nyaralás, tábor, mozijegy stb.). Ha úgy számolunk hogy igen, akkor lesz 3. (de ő már kisebb különbséggel). A gyerek nem kindertojás figura hogy szünet nélkül gyűjtjük aztán max. nyafogok hogy nincs pénz nyaralásra meg nincs énidőm (mint itt a 90% az oldalon). Ez nekünk abszolút közös, egymással megegyező elvünk.

Tudod, egy hosszú házasságnak a szakértők szerint az az alapja, hogy az alapvető dolgokban egyezés van. Ilyen a gyerekek száma is például.

Ebben nem lehet kompromisszumra jutni, hogy neked nagycsalád, neki meg 1 ...

Igen, a gyerekvállalás nagyon korán szóba jött, és egyetértettünk mindenben. Három gyereket szeretnénk, egy már van, de megbeszéltük, hogy ha a negyedik is jönni akar, hadd jöjjön.

Én egyke vagyok, szép nagy családot szerettem volna mindig, és nagyon örültünk, hogy nem kell egyezkedni. Nem tudom, ment volna-e.