Anyukák! Akad köztetek olyan, akinek a párja elvesztette az állását? Hogyan éltek meg?

Nekem akkor épp 7 hónapos volt a kislányom és előtte egy héttel teszteltem egy pozitívat. Mellesleg hitelből volt a lakásunk, aminek úgy felemelték a törlesztését, hogy nem bírtuk már fizetni, így meghirdettük és előtte nem sokkal adtuk el. Még két nappal a kirúgása előtt beszélt a főnökével, hogy kelleni fog munkáltatói igazolás, hogy új hitelt vegyünk fel. Azt mondta minden ok. Aztán kirúgták. Mondanom se kell, ott álltunk egy 7 hónapossal és egy pár hetes terhességgel lakás és pénz nélkül. Hitelt nem tudtunk felvenni, mert én a gyed miatt nem kaphattam, a férjem nem dolgozott, végül a 80 éves nagymamám húzott ki minket a slamasztikából, az ő lakására vettünk fel hitelt. Pontosan egy év kellett, mire sikerült állást találnia, pedig takarítónak is elment volna már, közben megszületett a kisfiam is, akit most már nem bánok (áldom férjem akaraterejét), de akkor nagyon el akartam vetetni. Gyakorlatilag az én GYED-emből, családi pótlékból és a férjem munkanélkülijéből, no meg a régi lakásból maradt pénzből éltünk. Iszonyatos volt, de kibírtuk. Megvettünk mindent a gyerekeknek, magunktól szinte mindent megvontunk, de különösebb hiányban nem szenvedtünk. Mondjuk párizsit és krumplit szinte minden nap ettünk. Na mindegy, egy szó mint száz kibírtuk.

A párom meghalt amikor a a babánk 1 hónapos volt...szinte a semmiből éltünk,dolgozni sem mehettem még, amiket kaptunk azok meg kb semmire sem voltak elegek. Hazaköltöztem a szüleimhez,hogy legalább az albérletet ne kelljen fizetni, de enni alig ettem. A baba tápszeres volt,neki megvettem mindent, én meg elvoltam zsíros kenyéren és vizen (és szó szerint értsd).Ez ment még 11 hónapig, akkor be adtam bölcsibe a kicsit és elmentem dolgozni. 15kg-ot fogytam,összeszakadtam, de még élek és ez a lényeg.