Elkerülhetetlen hogy egy gyereket ilyen frusztrációk érjenek egy szerényebb anyagi helyzetű családban?

Nem akarlak elkeseríteni, de azt is kinézik a gazdag vállalkozók gyerekei, akinek nincs több százezres mobilja, busszal jár, és csak évente egyszer nyaralnak külföldön. De akkor is csak Görögbe'.

Olyan hatalmas eltérések vannak a fizetések közt, hogy ha nem kerestek ketten együtt pár millát, akkor egy jobb suliban egész biztosan lesz olyan "elit" baráti kör, aki leszólja a többieket.

Ez iskolás korban jön elő leginkább. Emlèkszem, általános iskolában én is mindig a jól/ jobban öltözettekkel voltam szívesen, mint a környékről ilyen olyan bejárósbkínaikból öltözködő lányokkal. Tudom csúnya dolog, az elején csak a tuhájuk miatt, késöbb a viselkedésük se tetszett se nekem se pedig a társaságomnak. Ők túl hamar gondolták magukat nagynak, javában pasiztak már 5. osztályban, jónéhány 7.re összefeküdt már részegen a fiúkkal... Nálunk megoszlottak a lányok kb 3 csoportba, a jobban öltözött, jobb anyagi és családi körülmények közül jövő helyiek, a bejárós szegényebbek, a harmadikban meg a kétszínűek, akik mindig a 2 társaságok háta mögött jobbról balra mászkáltak tudósítani, hogy a Mari mit mondott a Julira... A fiúk között itt még nem volt úgymond nagy különbség, érdeklődési kör alapján voltak kb 5.ig, kb együtt sokszor az összes fiú. Majd 5.-től jött egy változás mikor jött 2 új fiú az egyik Pestről, a másik meg egy másik helyi suliból. Mindkettő anyuci szemefénye volt, elvált szülők... kompenzálták ezt telefonnal, márkás ruhákkal és mindennel amivel lehetett. Innentől a fiúk is bomlottak ők leginkább a stréberek és a jófej, minden hülyeségbe beszállós, lányok kedvencei társaságokra. Igazából se a fiúknál se a lányoknál nem volt nagyon átjárás, mert nem is fogadták volna be egymást és nem is akartak kiszakadni. De úgy kirekesztve sosem volt senki. Gimibe 0.ban máshova jártam mint most. Ott a tanároktól kezdve mindenki a pénzt nézte kb. Aki nem tehette meg, hogy 100x ezer forintokért befizesse a cserekapcsolatos kiutazást azt is belekényszerítették. Volt aki nem szeretett volna menni előző rossz tapasztalat alapján őt is bele akarták, mert hogy ha 3 hétig Thaiföldön tudott lenni (amúgy rokonoknál) akkor erre is vsn pénze és menni kell. De igazából itt nem az öltözködés alapján ment, hanem tényleg a család pénzügye és a helybéli meg bejárós dolog alspján csoportosultak. A telefon, laptop, táska, ruha nem számított. Akit itt kinéztek azt a ribis viselkedés és az ápolatlanság, illetve szinte folyton zsíros haj miatt volt. Ahol most vagyok az egyházi suli, itt amúgy sokkal elfogadóbb mindenki, járnak ide testi fogyatékossággal élők is, tényleg szegények, roma családból gyerekek... de itt kb az osztályok 1 nagy közösség. Jó mondjuk nálunk nem mindig, mert vannak a sportolók, akik 1 csapatban játszanak és ha te nem keresed a társaságukat akkor elvannak, de amúgy ezen kívül az összes fiú együtt van, meg a sportoló lányokat kivéve szintén az összes lány.

Nem tudom kérdező, hogy te fiú vagy lány vagy, esetleg aggódó anyuka, apuka, de ha van lehetőségetek akkor öltözzön fel rendesen, a kopott ruhát ha tudjátok kerüljétek... de nem ez a legfontosabb, ha ez van nincs mit tenni, amúgy nekem is van használt ruhám például anyukámtól és senkit se zavar meg érdekel. A legfontosabb amúgy is az, hogy mindig ápolt legyen az ember bőre, haja, például a pattanások legyenek kezelve, a haja legyen mindig mosva, jó én is megyek zsíros hajjal ha nincs erőm megmosni, de azért van egy határ amikortól már tényleg érdemes megmosni, ne legyen száj- és testszag... a ruha se legyen büdös, a cipőt is ha lehet tisztítsa rendszeresen ne tiszta sárosan menjen el benne. +a viselkedés se legyen bántó, bunkó, túlságosan egoista, lenéző, azért nem árt ha művelt és nem botránkoztatja meg mindig a körülötte lévőket, ha lány nemesz belőle ribizli. Ez az én véleményem, meg tudom az általános iskolás dolog csúnya volt. Nem minden a telefonon múlik, sőt mostanában egy csomó jó telefont lehet kapni viszonylag olcsón is. És ami tényleg dícséretes, ha az illető mikor annyi idős lesz elmegy dolgozni és ami nem fontos, hanem plusz azon felül amit a szüleitől kap kifizeti/ megveszi magának. Ez anyagi helyzettől függetlenül még jó téma is, nálunk mindig szóba jön, hogy ki mit hol dolgozott, mit csinált a pénzével. Engem például hülyének néznek, hogy jó sok pénzt lekötöttem, és csak egy minimálsat hagytam költeni magamnak, amiből a szobámba komódot, tükröt, éjjeliszekrényt vettem meg magamnak cipőt... Na erre néztek nagyokat muért nem a szüleim mert az ő feladatuk lenne szerintük, de nem és azóta is boldog vagyok ha rá gondolok, hogy az egész nyaram nem fesztiválból hanem a munkából állt és most megvan az eredménye. Ezt neked ajánlom ha sulus vagy már vagy ha szülők vagytok engedjétek dolgozni menni diákmunkára a gyereketeket, mert azt vesz amit szeretne (ami kijön a pénzéből), nem titeket terhel be mégjobban anyagilag, neki is nagy öröm és bégjobban vigyáz arra amije lett, esetleg félrerakja vagy segít titeket vele... tudom elkanyarodtam nagyon a kiinduló dolgtól így a végére, de a lényeg nem minden a külső, a viselkedés a legfontosabb (és meg kell nézni, hogy abba az iskolába milyen közösség jár, de olyan igazából a környezetemben még nem fordult elő hogy kitaszítottak maguk közül, valaki/valakik akkor is mindig mellette volt, a bejárósok, koleszosok összetartóak, áterzik egymás és más helyzetét is.

Szerintem nem lenne itt semmi baj, de pont a szülő rontja el sokszor azzal hogy naphosszat síránkozik a gyereknek. Jaj nincs pénzünk erre, arra, jaj most biztos ki fognak csúfolni emiatt édes fiam. És elülteti a gyerekben, hogy ő emiatt rosszabb, alávalóbb. És igazából ez az igazán rossz a szegénységben.

Holott a gyerekek között sokkal kevésbé fontos az anyagi helyzet. Bevallom én még gimiben is csak a vége felé jöttem rá ki milyen anyagi helyzetű családból jött. Tényleg abszolút nem volt fontos. A kapcsolatok nem ettől függtek.

Szerintem olyan 5.ig senkit sem fog érdekelni, ha az erdeisulit kifizetitek és mehet másokkal osztály/csoportkirándulásokra.

Nálunk inkább az tűnt fel, hogy valaki mindennap ugyanabban a ruhában van, vagy mondjuk a szülei nagyon csórónak tűntek(hajléktalannak).

A játékokból mindenkinek más volt, mivel mind leszóltuk a másikét, pl a pisilős babát kigúnyolta az, akinek inkább világítós dínója volt, vagy az, akinek mozgócicája.

Pedig mind jó drága volt, de ez senkit sem érdekelt. Aztán az egyik gyerek beszerzett egy slimeot(akkor takonynak hívtuk). Tök olcsó volt, mégis mindenki menőnek tartotta.

Szóval elkerülhető. Nálunk gimiben is inkább kinéztük, aki prada táskával jött be 10. Osztályban, de mind felfigyeltünk rá persze. Nem azért, mert nekünk nem telne rá, de nekünk ért annyit, hogy ne hétköznapokra suliba használjuk el.

Szóval nálunk mindenki megcsodálta gimiben a drága holmit, de olyan mentalitásunk volt, hogy minek az egy gimisnek hétköznapra.

Sajnos az, tapasztalat.

Pedig vallásos iskolába jártam.

Mégis ez ment :(

Nekünk is kb ennyi volt, lakhatás és kaja. Semmi másra nem telt.

Áldom az eget, hogy most várom az első gyerekem és vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy mindent meg fogok neki venni, nem érdekel ha elkényezetett lesz se..

Azért tanultam, hogy az én gyerekem ne így nőjön fel!

Pláne, hogy normális szülők mellett ha mindent megkap sem lesz feltétlen gonoszkodó, és bunkó.

Ez is tapasztalat.

Több olyan kőgazdag osztálytársam volt, akik szerények és kedvesek voltak, attól független, hogy minden nap más Nike cipő volt rajtuk. Csak ez a ritkább..