Miért áldozol fel sok mindent/életed azért hogy gyereket nevelj, hisz mikor felnőtt lesz elköltözik, és alig fogod látni?

Anyukádat kérdezted már??

Napi provokáló kérdés...

Gyereket nem magadnak szülsz, hogy legyen társaságod.

Fel kell fogni, hogy a gyerek egy külön ember.

Súlyos igazság, hogy egy gyerek soha nem tölthet be hiányt, mert az szinte biztosan teher lesz rajta. Egy gyereket nem lehet azzal terhelni, hogy a szülei magányosak, nem voltak képesek maguknak baráti kört összehozni, saját életet kialakítani, úgyhogy akkor is csüggeszkednek a gyerekükön, amikor az már felnőtt, és a saját életüket kellene élniük.

Szóval azért áldozok fel sok mindent, mert 1. a szaporodás eléggé alapkésztetés, tehát nagyrészt biológiai is, 2. mert szeretném kivenni a részem a jövőből én is, oly módon, hogy világra hozok egy újabb emberi lényt, és egy kicsit tovább élek majd benne.

Közben pedig élem a saját életemet, és nem a gyerekemét, mert az én életem az enyém, nekem is csak egy van. Lehet ám a gyereknevelést is úgy csinálni, hogy nem "áldozod fel az életed", normális ember maradsz.

Sajnálom édesanyádat. Én hetente 1-2-szer látom az enyemet es minden nap telefonálunk.Vagy szerinted mit kellene? 32 évesen költözzek haza?

Jesszus....