Csak szerintem vannak túlhajszolva a gyerekek az iskolában?

abszolút egyetértek. és azt nem veszik figyelembe, h. mind a 8. órán figyelni, tanulni, jegyzetelni kell, maximálisan oda kell tennie magát a diáknak, és még este tanulni másnap 2-3-4 dogára, órára, no meg otthon a szülőknek is megfelelni. és akkor még nem pihent.

16 évig jártam suliba, de soha nem mennék vissza.

sztem egy munkahely sincs, ahol napi 10-12 óra maximális figyelem, folyamatos agytorna szükséges, új ingerek és megjegyeznivalók érnek.

Én 30-on felül vagyok, de ugyan ez a véleményem, amit írtál kedves 14 éves. Túlterheltek a tanulók és teljesen fölöslegesen. Óriási elméleti tudást akar minden tanár bemagoltatni a diákokkal, amire kb 1 hétig emlékeznek. Lehet szidni a nyugati oktatási rendszert, de akkor is többre tartom azt, mint ezt az évszámmagolós, több oldalas verset kívülről tudós, használhatatlan matek, kémia, fizika, biológia magolós oktatást. Közben meg nem tud sok elig gimnáziumon kívül tanuló diák megszólalni egy idegen nyelven, nem tudnak önéletrajzot írni, 1 db könyvet a kezükbe nem vesznek csak az olvasás öröméért, M.o szomszédos országait sem tudják felsorolni. Ez lenne az életre tanulás, nem a mit tudom én milyen kémia kötések rajzolgatása.

De kitartás, már a főiskola/egyetem is jobb lesz, mint a középiskola!

Szia Kérdező!

Én 18 éves vagyok, most kezdem az egyetemet, és van két húgom is. Felháborodtam, amikor megtudtam, hogy a most kilencedikes húgomnak három nap is 7 órája van, egyszer 8, ÉS EGYIK NAP KILENC ÓRÁJA VAN. Az azt jelenti, hogy reggel 8-tól FÉL ÖTIG folyamatosan órái vannak az iskolában egy 14 éves gyereknek...

Én 12 évig kitűnő voltam, kitűnő lett az érettségim is, tudom milyen a túlterhelés, de ez még nekem is sok... 11.-ben volt a legdurvább évem, amikor NÉGY FAKTOT vettem fel, úgy, hogy kettőt kötelező, és max. hármat lehet... :) Akkor volt minden nap 6 órám, és két nap nyolc, de már az is teljesen kikészített fizikailag.

Nem tudom felfogni ezt a rendszert.

Szia! Én is szülőként látom a mai oktatási rendszert, és elkeserít sajnos. Bár még alsós a gyerekem, így nem tudom, mi vár rá később, és hogy mi a helyzet 9.-ben hogyan mennek a dolgok… Magam egy „elit” gimnázimba jártam, ahol ugyan időnként volt 0. óránk, de nem volt 7 meg 8 óránk rendszeresen, az biztos.

Egyetértek azzal, hogy az egész rendszer jobbára felesleges információkkal tömi tele a gyerekek fejét, és sajnos azzal is, hogy a tanárok közül sokan fásultak, idegesek és kiábrándultak – amit, „hála istennek” a mostani oktatáspolitikai reformok is fokoznak csak. (Ha valakinek illúziói lennének, hogy most emelkedik a tanárok bére, és majd haj, de jó lesz nekik, annak elmondom, hogy vannak, akiknek a reformoknak köszönhetően csökkeni fog a bérük, ráadásul mindnyájuknak sokkal többet is kell dolgoznia majd. Mondom ezt úgy, hgoy nem vagyok tanár, csak ismerek jó párat, és mind döbbenetes sztorikat mesélnek erről.)

Ugyanakkor bennem felmerül a kérdés, hogy nem a „kereslet” határozza-e meg az oktatás jellegét? Nem azért kínálnak már nyelvtanfolyamot 0 éveseknek, mert szegény jóhiszemű szülők elhiszik, hogy a gyereket „terhelni kell”, különben lemarad? Nem azért özönlenek a szülők és gyerekek a versenyistálló sulikba, mert azt hiszik, különben nem lesz „rendes ember” a gyerekből, és a „mai világban” hajtani kell, mint az őrült?

Ebben az egészben az a szomorú, hogy mi, felnőttek bár a legjobbat akarjuk a gyerekeinknek nyilván, elvesszük a gyerekkorukat, a szabad játék lehetőségét, amiből a kreativitás virágozhatna. (Jaj, de patetikus vagyok. :)

El kellene azon gondolkodni, hogy azért, mert mi, felnőttek „szívunk” a munkánkkal, ezt kívánjuk-e a gyerekünknek is?

Másrészt a mostani új nemzeti alaptantervet jobbára akadémikusok írták, akik nyilván nagy szakemberei a saját területüknek, de nem értenek a tanításhoz, a pedagógiához. Ráadásul ezt is rohammunkában csapták össze, pl. nem egyeztetve az egyes tárgyak között. Azt hallom a tanároktól, hogy időnként olyan dolgokat kell mostantól tanítaniuk a gyerekeknek, amelyeknek a felfogására (korukból adódóan) még nem alkalmasak, vagy egy másik tantárgyból kellett volna addigra már tanulni ezt vagy azt, hogy megérthessék (de abból a tárgyból még nem tartanak ott a tanterv szerint).

Az alábbi linken egy szerintem nagyon érdekes videó van fent a mai nyugati oktatási rendszerről, és egyáltalán a tanulásról:

[link]

Végezetül egy (nekem már „szakállas”) vicc, amit nagyon szeretek az iskolákról:

Elemi iskola, 1915:

A gazda elad egy zsák krumplit 6 koronáért. A termelési költség 4 korona. Számold ki a gazda hasznát!

Általános iskola, 1950:

A gazda a TSZCS-nek beszolgáltat egy zsák burgonyát 10.- Ft-ért. A termelési költség 8 Ft 50 fillér. Mennyi a gazda haszna az egy zsák burgonyán?

Általános iskola, 1980:

Az ABC-ben kapható egy zsák burgonya 21.- Ft-ért. Ennek az előállítási költsége 18 Ft 70 fillér. Számold ki, mennyi a szocialista állam haszna egy zsák burgonyán!

Általános iskola, 2006:

Egy agrárközgazdász elad egy adott halmaz subterrain solanum tuberosumot egy adott halmaz pénzért (=G). G számossága 50. A G=g elemei számára g=G azonosság érvényes. A termelési költségek (=H) halmaza 10 elemmel kisebb számosság, mint a G halmaza. Számítsa ki a H halmaz, mint a G részhalmazának a képét, és adja meg az X megoldási halmazt a következő kérdéshez: Mekkora a nyereséghalmaz számossága? Számológép használata nem megengedett!

Waldorf-iskola, 2006:

Rajzolj le egy zsák krumplit, és énekelj hozzá egy dalt!

Nemzetközi iskola, USA, 2006:

Egy farmer elad egy zsák krumplit 50 dollárért, az előállítási költség 40 dollár, ebből következően a nyereség 10 dollár. Húzd alá a “krumpli” szót, és legalább 15, más kultúrkörből származó iskolatársaddal beszélgess róla! Fegyver használata nem megengedett!