Anyukák! Őszintén, milyen érzés, ha gyermeketek évvégi bizonyítványa közel sem olyan kiváló mint annak idején a tiétek volt minden évben?

Nem vagyok még ebben a helyzetben, kisfiam csak idén kezdi az iskolát.

Én azt gondolom, hogy a Te gyermeked ugyanúgy megérdemeli azt, hogy büszke legyél rá, és akár ajándékot is kapjon a bizonyítványáért, legyen ez akár csak 1 gombóc fagyi. Lehet, hogy Ő ezért a biziért többet tanult, küzdött, mint más kisgyerek a kitűnőért. Végig tanulta az egész tanévet, és tőle telhetően megfelelt az elvárásoknak.

Azért tartunk ott, ahol tartunk, mert sokan azt hiszik, hogy csak a tökéletes lehet jó!

Ő nem te vagy. Különálló személy, ráadásul írtad, hogy hátránnyal is indult...ha nem tudod feldolgozni, keress szakembert, aki segít, mert a gyerek fogja kárát látni. Az unokatesómnál ez addig fajult, hogy 16 évesen számolja a napokat, hogy mikor léphet már le végleg. Neki diszlexia-diszgráfia nehezíti az életét, az anyja szerint csak lusta tanulni, meg hülye. Pedig, ha valaki elmagyarázza neki az anyagot, akkor hamar megjegyzi, de "nehogy már egy 16 évesnek segíteni kelljen a tanulásban". Elvárja a kitűnőt, holott a gyerek vért izzad egy hármasért is.

A bizonyítvány pedig nem a gyerek erőfeszítéseit mutatja, hanem a tanárok véleményét a gyerekről.

A nevelt lányom a matekkal küzd, életében először lett hármasa év végén, nagyon megdicsértük, és büszkék vagyunk, mert megdolgozott érte. A többi jegye négyes-ötös, de azokkal negyedannyit nem foglalkozik, kisujjból kirázza. A matekért viszont megküzdött, így annak az én szememben nagyobb értéke van, mint a jó jegyeknek.

Pedig muszáj lenne elrendezned magadban ezt a dolgot. Ha a gyereked tényleg ennyire képes, akkor nagyon kell örülnöd, hogy a közepes-jó eredményhez szükséges tengernyi munkát elvégezte, kitartott, és nem vágta a sarokba a könyveit már októberben. Sok szülőnek nehéz megbarátkozni a gondolattal, főleg ha a családban nincs is rá tapasztalat,hogy tényleg lehet boldog és teljes életet élni közepes vagy gyenge értelmi adottságokkal is.

Ha a lelked mélyén elégedetlen vagy, ezt előbb-utóbb megérzi a gyerek is. Onnantól pedig semmi nem fogja rávenni arra a mindennapos küzdelemre, amit a hármasáért folytatnia kell. Nagyon kevés pedagógus képes megfelelően motiválni ezeket a gyerekeket, mert a mai iskolarendszer a folyamatos minősítéseivel keményen ellenük dolgozik.

Nekem se esne jól, ha a munkahelyemen minden áldott nap többször közölné velem a főnököm, hogy éppen elégséges, esetleg közepes szinten végzem a munkám. Gyorsan másik állás után néznék, amit jól, sőt kitűnően tudok csinálni. A gyerekek is szívesen tennék ezt, de őket törvény kötelezi rá, hogy járjanak be mindennap az iskolába, üljék végig az órákat, amiknek felét sokszor önhibájukon kívül nem értik, szembesüljenek naponta a "közepes" vagy rosszabb minősítésekkel, és tapsoljanak év végén a kitűnőknek. Ők pedig esetleg még otthon sem kapnak igazi elismerést, pedig több erőfeszítésük van a hármasaik mögött, mint a 150-es IQ-val megáldott gyereknek a kitűnő eredményében. egy idő után aztán nem tesznek több erőfeszítést, és 12-13 évesen megjelennek a pszichológusoknál, mint érdektelen, lusta, pimasz kölykök, akikkel már a szülő de főleg az iskola semmit sem tud kezdeni.

De miért kéne kitűnőnek lennie? Őszintén sose értettem ezt az elvárást. Főleg akkor nem ha alapvetően nem lusta, tehát nem azért nem kitűnő mert nem foglalkozik a tanulással. Nem lehet mindenki zseni, és bizony az iskolában vannak dolgok amit az ember lánya hiába próbál minden erejével megtanulni, akkor se fog menni. Van két hármasa és? A mondatból nem az jön le hogy a többi épp hogy kettes...

Mert még ha azon bosszankodnál hogy a gyerek állandóan tanul mégis csupa kettes még tesiből is azt mondom hogy van ok az aggodalomra és az által az elkeseredésre.

Miből lett "rosszabb", egyáltalán hány éves?

Van olyan osztálytársam az esti gimiben aki nagyon okos, művelt, intelligens de a szín ötös bizonyítványában mindig ott éketlenkedik a matek kettes. Pedig rendszeresen tanul, készül arra is, gyakran jár hozzám is korrepetálásra de ha meg feszül se tud matekból jobban teljesíteni.

És bár írod hogy nem mutatod a csalódottságodat, ez a továbbiakban se legyen másképp. Egy gyereknek iszonyat stressz az ha elvárják a kitűnő bizonyítványt és csupán a stressz miatt nem fog tudni úgy teljesíteni ahogy egyébként tudna!

Nehogy már kiakadj egy ÉNEK hármason :D :D :D Ezt nem gondolod komolyan ugye????

A matek hármasa meg pont olyan, mint a nevelt lányomé. MEGDOLGOZOTT érte.

Írtad, hogy erős iskolába írattad, tehát szándekosan nehezíted a dolgát. Ezek után HATALMAS dícséretet érdemel, hogy a gyengébb képességeivel is így teljesít. Te meg szégyelld magad, hogy ez neked nem elég.

Szia!

Én speciel fel tudtam volna robbanni a biziosztás után :)!

2 tantárgyból sem kapta meg a 4-est,pedig a 2.félévben csak jó jegyei voltak,sorozatban kapta az ötösöket a dogákra,az év végi dogák is négyesek lettek.

Matekból 3 éve kettes,van külön papírunk ,hogy korrepetálni kellene a tanítónak,de nem foglalkozott vele egyáltalán.Gondolom az is a tanárt minősíti,hogy negyedikben 8 gyerek volt kettes matekból év végén.

A fiam elferdült nyakkal született,ami azzal járt,hogy nem úgy fejlődött az agya,ahogy kellett volna,sok mindenben suta,esetlen.

2 éve minden nyáron járt hozzánk magántanár,1 hét alatt behozta a lemaradást,mert sokat dicsérték(a fiam nagyon önbizalom hiányos ). Ahogy elkezdődött a tanév megint bestresszelt,így nem lettek jók a dolgozatok.

4 éve én is folyamatosan mellette ülök,állandóan gyakorlunk....

Ettől függetlenül egy értelmes,kedves ,megbízható fiúcska,így annyira nem aggódom,bár 4.osztályban egy kicsit jobb is lehetne a bizije.Most a felső tagozattól várom a csodát :)!

Megmondom az okát. Egy mai gyereknek sokkal többet kell tanulni, mint nektek annak idején. Olyan széles az anyag, hogy szegények nem bírják.

A gyereked hatalmas dicséretet érdemel. :)