Miért mondják egyes szülők degradálóan a gyereknek, hogy “neked csak tanulni kell”?
válasza:Ezzel az egy mondattal jól össze lehet foglalni,hogy nagyjából az egyetlen feladata/kötelezettsége ennyi egy gyereknek.
Majd vagy 15-20 év múlva már te is mondasz hasonló "bölcsességeket"
Bár annyi gondom lenne csak,hogy tanulni kell..
válasza:Egyetértek a kérdezővel. Az ember kompetenciái életkorral és tapasztalattal nőnek, így a kihívások is.
A piciknek az óviba beilleszkedés pont olyan nehéz, mint a kamasznak az iskolai beválás, a felnőttnek pedig a munkahelyi/családszervezői lét.
Szerintem ilyet akkor mond a felnőtt, ha ő maga túlvállalja, túlstresszeli magát. Nyilván az acting out a neki kiszolgáltatort felé megy és nem a főnöknek.
Tanulni amúgy nagyon nehéz bizonyos értelemben. Egy bevált rutin életet pörgetni könnyebb, amikor épp nincs extra baj a családban.
válasza:10es
Nem nem csak a pénzről van szó nyilván, ez csak példa volt.
válasza:11. De neki se csak ez a gondja. Ott a külseje, a kamasz gobdolatai, az alakuló világkèpe, hormonális változások, szociális krízisek.
Vekerdy es mások is leírják, hogy ezek az életévek abszolút nem alkalmassk nagy ismeretanyagok megtanulására.
Gondolkodni, beszélgetni, sportolni, kommunikációs gyakorlatot szerezni, pihenni kellene ennek a korosztálynak főleg.
válasza:12 Ilyet akkor szokott mondani a szülő ha a gyerek lusta, nem hajlandó tanulni, nem ír házit, rossz jegyeket kap, bukásra áll esetleg meg is bukik. Ilyenkor szokták szembesíteni vele, hogy nincs semmi más kötelezettsége.
Persze lehetnek gondjai meg minden ugyan úgy mint egy felnőttnek, de kötelezettsége csak és kizárólag a tanulás. Amit ugye az adott helyzetben elhanyagolt
válasza: válasza:Én is azt gondolom, hogy a kérdező kamasz nem pedig dolgozó ember.
Amúgy nekem sosem mondtak ilyet a szüleim, mindig valid módon kezelték a koromból adódó aktuális problémákat. Épp ezért én sem mondok ilyet a saját fiamnak, mert amíg az ember nem felnőtt és nem szülő addig fogalma sincs mennyi teher nyomhatja a vállát. Szerintem ezt nem lehet elvárni egy kamasztól, hogy átérezze anyuék gondjait, hiszen sosem volt még olyan élethelyzetben, hogy érthesse.
De azt meg fogadd el hogy nem mindenkinek öröm a háztartás vezetés. Engem kicsit sem kapcsol ki, és nekem pl teher és stresszfaktor is egyben.
Viszont ha valakinek gyerekként sokszor vágnak ilyet a fejéhez akkor könnyen viheti tovább ezt a mintát, ha nem elég tudatos.
Nekem életem eddigi legnehezebb szakasza a tinikor volt. Én amúgy kifejezetten szeretem a munkámat és még stresszesebb napokon sem fáraszt le annyira, mint amennyire a középsuli meg az egyetem fárasztott le. Meg most már alapból sem stresszelek olyan dolgokon, amiken akkor igen. Egyetemen volt, hogy csak 11-re értem haza, munkából 5-re már rég otthon vagyok.
Mondjuk aki úgy vállal gyereket, hogy közben nem tudja rendesen eltartani, az biztos sokat stresszel és persze a gyereken vezeti le, mert nyilván ki lenne a hibás a helyzetért, ha nem a gyerek. Akkor így már értem az ilyen lenéző megjegyzéseket a gyerek felé. Véletlenül sem a szülőnek lehetett volna több esze, hogy ha nincs elég pénze vagy idegzete, akkor nem szül, mert ez a “majd lesz valahogy” hozzáállás nem épp felelősségteljes.
Ja meg azt se felejtsük el, hogy egy gyerek anyagilag is kiszolgáltatott és nem minden szülő adakozó típus. Nekem már az önmagában egy felüdülés, hogy felnőttként saját pénzem van és nem másnál kell érte könyörögni. Lehet én azon kevesek táborát erősítem, aki sokkal jobban szeret felnőtt lenni, mint gyerek :D
#17
“Amúgy nekem sosem mondtak ilyet a szüleim, mindig valid módon kezelték a koromból adódó aktuális problémákat. Épp ezért én sem mondok ilyet a saját fiamnak, mert amíg az ember nem felnőtt és nem szülő addig fogalma sincs mennyi teher nyomhatja a vállát. Szerintem ezt nem lehet elvárni egy kamasztól, hogy átérezze anyuék gondjait, hiszen sosem volt még olyan élethelyzetben, hogy érthesse.”
Pontosan erről beszélek. Ezért nem értem azokat a szülőket, akik ilyen megjegyzéseket tesznek a gyereknek. A gyerek a saját “kis” gondjait sokszor nagyobbnak éli meg, mint egy felnőtt a nagy felelősségeket. Ugyanis ideális esetben az ember huszonéves korára megtanulja kezelni a stresszt, vagyis inkább megtanul nem stresszelni feleslegesen.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!