Mit tegyek, változzak, vagy ha nem hát nem?

Nem teljesen értelek.

14-15 éves koromban én is így gondolkoztam, hétvégente itthon voltam, hétköznap elmentem suliba, utána hazajöttem, max. elmentem 1-2 boltba ha kellett valamit vennem. Gyakorlatilag nem volt életem, én erre úgy fél éve rájöttem és változtattam. Én is azt gondoltam, hogy nem én lennék, ha kimennék stb.

Aztán rájöttem, hogy ez egy oltári nagy b*romság, mert attól nem változom meg, hogy kimegyek sétálni a barátaimmal, osztálytársaimmal. Mint írtad, nálad is ez a helyzet, attól, hogy elmész velük sétálni nem változol meg. Beszélgettek egy jót, nevetgéltek, friss levegőn leszel és mozogsz, ez mind csupa jó és nem utolsó sorban lesz élményed. A szórakozóhely már más, ott azért előkerül a cigi, a pia, ezt megértem, hogy oda nem akarsz menni.

De abban semmi kivetnivalót nem látok, hogy elmenj velük sétálni, vagy beüljetek egy cukrászdába vagy valami ilyesmi:)

Én az utóbbi fél évben bulizni is voltam és megmondom őszintén nagyon jó volt. Végre kicsit lazítottam, szórakoztam.

A másik, ami ilyen szempontból fontos: én azt vallom, hogy az, hogy elmegyünk sétálni, beülünk egy cukrászdába vagy szórakozóhelyre nem jelenti azt, hogy megváltozok. Vegyük pl. a szórakozóhelyet, ahol azért elő-elő kerül a cigi, pia, rosszabb esetben a drog is. Az én döntésem, hogy fogyasztom-e valamelyiket a buliban, úgy is lehet szórakozni, hogy nem iszok, nem cigizek, nem drogozok. És tessék, nem változtam meg, de jól éreztem magam.

Érdemes lenne elgondolkodni ezen. Mire fogsz majd emlékezni 30-40 évesen, miről fogsz mesélni a gyermekednek?Arról, hogy otthon ültél hétvégente és nem jártál sehova?!

15/L