Titeket nem idegesít hogy a gyerekek telefonokat és egyéb kütyüket nyomogatnak 0-24 órában?

Én is gyereknek számítok, de engem borzalmasan aggaszt ez a probléma, leginkább az foglalkoztat, a jövőben hová fajulhat a dolog.

Nemrégiben dolgozatot írtunk, és a tanár mindenkitől elvett minden puskázásra alkalmas dolgot: könyvet, füzetet, és természetesen a mobilokat is. Mindenki felháborodott, és természetesen az eredményeken is meglátszik, mi történik, ha magunkra maradunk, azzal a tudással, ami a fejünkben van.

Egyre több ember szerez be okostelefont, de ezzel párhuzamosan mi is egyre butábbak leszünk. Minek tanulni, ha a Google mindenre tudja a választ?

Ami a halálom, az a társaságban, valamint a séta közbeni mobilozás. Az ember 1 másodpercet sem bírnak ki a mobiljuk nélkül.

A mai társasalomra ez jellemző: együtt, mégis külön, elszigetelődve.

Hiába van a Facebookon 500 ismerősöd, ha a valóságban ebből csak 25-el vagy köszönőviszonyban, 3s további 2-t nevezhetsz barátodnak. a többi csak a látszat, hazugság.

Mondjuk nem tudom, kinek az adójából fogom kapni a fizetésemet, engem csak ez aggaszt.

(zárójelben megjegyezném hogy nekem már a napi fél óra is sok, mert nem bírja a szemem a képernyöt)

Remélem messze lesznek az ilyen fiatalok az én gyerekeimtől. Szégyen egyébként. A minap étteremnben voltunk családi vacsorán a kamasz unokateso ott is a facebookot nyomogatta. Élőben nyilván már nem megy a beszélgetés. Itt is így van, amikor itt van. Régen úgy imádták a lányt a gyerekeim, de amióta játék közben is a nyűves telefont b...ogtatja, azóta már nem is emlegetik.

De a 6 éves kisbarát is minden szabadidejében az anyja telefonján játszik. Ehhez csak gratulálni tudok.

De, idegesít. Kávézni nem lehet elmenni úgy, hogy ne a Facebook-ot nyomorgassák.

Még rosszabb: A tinik egy része a kocsmában is leül egy sarokba telefonozni.