Szerintetek ez normális vagy már antiszoc a barátnőm?
Egy 16 éves lány vagyok, egyik barátnőmről van szó, aki velem egyedős.
Szerintem barátnőm egy kissé antiszoc... de komolyan. Vagy ez normális lenne? Suli után sose lehet vele elmenni sehova se, még egy fél órára se, mert "neki tanulnia kell, és az a fél óra is számít". Egyik pénteken is hívtam, hogy jöjjön már el velem ciőt venni, és akkor mondta, hogy neki az a fél óra is számít, mert akkor úgy volt, hogy vasárnap átjönnek. És akkor egy fél órával kevesebbet tudna tanulni... De még ha 5-ös tanuló lenne... 1-2, max 3-as dogákat ír, és úgy, hogy elvileg minden nap 3 órát tanul. Akkor hétvégén szintén nem lehet vele sehova se menni. Mindig azt mondja, hogy minden hétvégén a 200 km-rel arrébb lévő nagymamájánál vannak, de valamelyik nap mondta anyuja, hogy egy hónapban csak 1-2-szer szoktak menni. Tavalyi nyári szünetben szünetben megint csak nem tudtunk találkozni egyetlen egyszer sem, mert elvileg egész nyáron mamájánál voltak. Hívtam én már több helyre is, vásárolni, sétálni a a Margit-szigetre, buliba, hátha valamelyikhez lenne kedve, de egyikhez sincs. Volt a suliban ilyen Bp nap, ahol az osztályok elmentek sétálgatni Budapesten. Mondanom sem kell, hogy ő nem jött el, mert nem volt kedve. Valamelyik nap megkérdeztem, hogy mit fog csinálni Szilveszterkor. Azt mondta, hogy tévézni, gépezni és aludni. Megkérdeztem, hogy nem akarunk-e elmenni valahova, vagy átjön-e hozzánk, esetleg én hozzájuk... de erre azt mondta, hogy ha el is megy, akkor csak egyedül. Mire én mondtam, hogy hülye, ezermillió oka van, hogy mért nem kéne egyedül elmennie, erre közölte, hogy akkor tévézni fog. De szerintem suli után ő nem is tanulni szokott, hanem nézi a hülye Brazil szappanoperáit (ezt ő mondta, hogy nézi ezeket a sorozatokat). Meg sokszor azt veszem észre, hogy suliban szünetekben beszélek hozzá tök lelkesen, mesélek, kérdezek, de ő mintha észre se venne... bámul előre és bólogat. Aztán rákérdezek, hogy mit mondtam, ő meg nem tud rá válaszolni, mert nem figyel. Idén új osztályba kerültünk, de ő már az elején - mielőtt találkozott volna egyáltalán az osztállyal- úgy állt hozzá, hogy biztos nyomorék mind... ezért nem is tudott beilleszkedni.
Valamelyik nap meg valahogy ahhoz a szavakhoz jutottunk, hogy "magának való", mire mondta, hogy olyan, mint én... Szóval kb észre sem veszi magán, és még zat hiszi, hogy én vagyok a magamnak való, holott minden hétvégén hívom valahova, de mindig gyárt valami kifogást, hogy épp mért nem tud jönni...
Ez normális, vagy ez már antiszociálisság?
Ui.: Bocsi, ha hosszú lett, illetve kissé értelmetlen.
válasza:
válasza:Nekünk sincs sok pénzünk, sőt, ők gazdagabbak nálunk, de azért egy sétához nem kell pénz (bérlete van).
Már volt olyan, hogy én azért nem mentem suliba, mert orvoshoz kellett mennem, erre ő kitalálta, hogy akkor ő sem megy be... ez kétszer volt. Mert ő ezt úgy veszi, hogy ha én nem vagyok, akkor neki sem kötelező bemenni. Mert nem tud magával mit kezdeni egyedül. Meg minden reggel ír SMS-t hogy talizzunk a suli előtt, mivel hogy ő egyedül kb nem mer bemenni. És ha én most azt mondanám neki, hogy átmegyek másik suliba, képes lenne rá, hogy csak azért utánam jöjjön, hogy ne legyen egyedül. De a többi osztálytársunk felé meg nem nyit.. Mondjuk én is elég visszahúzódó, félénk vagyok, de megpróbálom leküzdeni, és legalább úgy állok hozzá, hogy biztos jó fejek. És így azok is lesznek. De mondom, ő nem is akar. Szóval szerintem nem arról van szó, hogy nem akarna velem barátkozni.
válasza:Nekem is van 2 ilyen osztálytársam. Rokonok, és ha az egyik nem jön valamiért suliba, a másik direkt eljátssza, hogy fáj a feje, lázas stb., hogy hazaküldjék. Ez nem antiszociálisság, ez simán annyit jelent, hogy nem tud önálló lenni. Ragaszkodik mindenképp valakihez, mert másfelé nem nyit. Ez leginkább valami gyerekkori kötődésből alakulhat ki, vagy csak simán a félénksége miatt.
Az, hogy nem megy ki veled meg nem akar találkozni, hát nem tudom... elég szélsőséges lány, ha nyáron nem akar veled találkozni, de minden reggel ír sms-t, hogy együtt menjetek be a suliba. Ő valószínűleg egész életében ilyen lesz, ilyen kis magának való. Beszélj a szüleivel, és próbáljatok valamilyen megoldást találni, meg a barátnőddel is ülj le szemtől-szembe, és mondj el mindent neki, amit ide leírtál.
Ha nem válik be, szerintem próbáld meg szépen lassan elengedni, mert ez nem normális.
válasza:Vele már próbáltam beszélni erről, de soha nem válaszol... Én finoman mondom neki, ez így nem biztos, hogy jó, meg kérdezem, hogy miért ilyen, de soha nem válaszol, akkor is csak néz maga elé.
Anyukájával meg nem lehet beszélni, mert állandóan rohan, telefonban sem lehet 2 mondatnál többet váltani vele. Meg ő eléggé szigorú, neki ez így megfelel, hogy a lánya nem is akar menni sehova sem, mert "addig is szem előtt van, addig se csinál semmit".
válasza:
válasza:Több dolog is eszembe jutott.
Megfelelési kényszer, biztos azért sokat tanul, még ha nincsenek is jó jegyei, mert meg akar felelni a szüleinek, lehet régebben nagyon hajtották, azt nevelték bele, hogy nagyon számítanak a jegyek. Arról már nem ő tehet, mennyire megy neki a tanulás, és ha ő elhiszi, hogy az a fél óra is számít, nem fog tágítani.
Lehet kicsit depressziós, vagy egyéb ilyesmi baja van, de inkább csak képtelen önálló lenni, egy elég durva szinten. Van barátnőm, aki ha pl. vezetni megyek és korábban lépek le öt perccel utolsó óráról ebédelni, akkor ő nem is megy be, mert nem tudna kivel ülni. Ez szerintem sokaknak nem jelent problémát, ilyenkor én is egyedül, vagy tök random emberekkel kajálok.
De tényleg egy kicsit olyan érzésem volt, mintha nem akarna veled barátkozni. Viszont abból amit elmondtál meg az jön le, hogy szüksége van rád, mert egy biztos pont vagy az életében, akivel besétálhat a suliba meg üldögél vele szünetekben.
Nos, próbálnám mondani, hogy igyekezz kihozni őt egy kicsit a komfortzónájából, de a már említett barátnőm rendes pánikolni kezd, ha neki kell megvenni a mozijegyet vagy elkérik a személyi igazolványát.
Fontos, hogy a barátnőd tudja, hogy érzel, aztán az ő dolga eldönteni, hogy akar-e változtatni a helyzeten. Mondd el neki, hogy úgy érzed, nem szeret veled lenni, nem érdekled, hátha észreveszi magát. Neked vannak más barátaid? Neki? Beszél egyáltalán valakivel?
Anyukájával él (én is), de ő tavaly egész végig azt mondogatta, hogy csak a kettes legyen meg, nem kell az az ötös... szóval nem valószínű, hogy ilyesfajta megfelelési kényszerről lenne szó.
Amit írtál a barátnődről... szerintem ő is megcsinálná ugyanezt.
Már arra is gondoltam, hogy csak arra kellek neki, hogy ne nézzen ki hülyén egyedül, hanem legyen vele valaki, és így nem nézik bénának. De közben meg elmond nekem olyan dolgokat, amiket egy random emberrel nem hinné, hogy megosztana. Mert azért szoktunk normálisan is beszélgetni, bár elég sokszor csak bólogat és bámul.
Én folyamatosan próbálom kimozdítani egy kicsit, de mindig csak próbálkozás lesz... sokszor volt már olyan is (inkább tavaly), hogy megbeszéltük, hogy mittomén' szombaton 1-kor talizunk az Árkádban. Nekem úgy volt, hogy aznap megyek apumhoz, de lemondtam, mert gondoltam, végre találkozunk. Aha, persze. Felkeltem, összeszedtem magam, elmentem, vártam, majd kaptam az SMS-t, amiben írta, hogy nem tud menni, mert anyukájával mennek valahova. Aztán hétfőn megkérdeztem, hogy hol voltak (ezt nem egyszer, kb minden hétvége után), és mindig az volt a válasza, hogy nem tudja, már nem emlékszik... Ilyen nincs, hogy a tegnapi napjára ennyire ne emlékezzen valaki (mivel vasárnap is "ott voltak").
"Mondd el neki, hogy úgy érzed, nem szeret veled lenni, nem érdekled, hátha észreveszi magát."
Nem pont ilyen szavakkal, de már ezt is mondtam neki, de hiába.
Én se vagyok egy nagy dumagép, szóval olyan sok barátnőm nekem sincs, de van a sulin kívül 1, (már 10 éve <3), osztályból meg talán 2 közelebbi, ha ennyi idő után már barátnak lehet nevezni őket. De szintén az osztályból a lányok közül kb mindenkivel jól kijövök, 2-vel mindig együtt megyünk haza, és úton is elbeszélgetünk.
Neki még általánosból volt egy barátnője, de azzal is állandóan összevesznek, tudtommal már vagy 1 hónapja nem is beszéltek egymással. Más barátnői nincsenek, néha szokott beszélni a lányokkal, de csak akkor, ha én is ott vagyok. Vagy ha én beszélek az egyikükkel a FIFA-ról, meg a fociról, mindig tesz valami olyan megjegyzést, hogy mit lehet azon élvezni, stb... Szóval néha közbeszól.
válasza:Egyik nap mond meg neki, hogy ha 1-est kap akkor 1-est kap, nem fog meghalni tőle, 16 évesen már bőven nem a tanulás a világ közepe, csak egy fontos dolog amire érdemes időt szakítani. Fogd meg, hogy már pedig most jön veled, aztán küldj egy SMS-t a telefonjáról az anyukájának, hogy 1-2 órával később ér haza, aztán kapcsold ki a telefont.
Attól, hogy te mondod neki nem fog másokkal barátkozni, de ha elviszed többi barátod közé, aztán magára hagyod egy kicsit, biztos odafog menni valaki hozzá.
Szerintem te teljesen jó barát vagy, az én barátaim egyáltalán nem hívnak sehova.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!