Miért nem akarnak diákmunkázni a mai fiatalok? 18F

Tíz évvel vagyok nálad idősebb, de amikor én voltam ennyi, a mi osztályunkból is kb. ennyien dolgoztak, vagy talán egy kicsit többen. Legalább is az egyik sulimban, szakközépben. De ott se mindenki rendszeresen, nekem is csak alkalmi munkáim voltak, szórólapozás, polcszerelés, hostesskedés, ilyesmik. Ezeket csináltuk páran, meg volt két csaj, akik cukrászdában pincérkedtek, ők minden héten fixen 2-3 napot. Összesen mondjuk 10-12 fő dolgozott suli mellett, ebből kb. 10-en csak alkalmi jelleggel, amikor éppen volt mit, volt hol, és kellett valamire a pénz. Előtte gimnáziumba jártam, na ott viszont csak 2 osztálytársam dolgozott suli mellett, de az sem ez a tipikus diákmunka volt, hanem az egyik angolból korrepetált, a másik meg matekból.

Egyébként meg volt olyan időszak, amikor hiába akartam suli mellett dolgozni, nem volt mit. Megyeszékhelyen lakom, elvállaltam volna bármit, amit az iskolaszövetkezet adni tudott, de csak a csókosok kaphattak melót, mert annyira kevés volt. Falun, vagy a fővárosban más, falun általában van mit csinálni, ha nem is pénzért, de legalább otthon, szülőknek besegíteni, vagy ha pénz kell, akkor általában van olyan szomszéd, aki gazdálkodik, és valamennyit hajlandó fizetni. Budapesten meg azért jóval több a lehetőség. De itt, nálunk néha tényleg alig van mit csinálni. Nekem a szüleim sem tudtak munkát adni, mert tanárok mindketten, szóval nem vállalkozásuk van, vagy hasonló, ahova lehetett volna menni segíteni.

28/N

Azt hittem a maifiatalozás az öregedés első jele. Bár, lehet, hogy jól tudtam.

Tiszteletreméltó, hogy anyukád napi 14 órát dolgozik, de sajnos ezt a szervezete nem fogja megköszönni. A soraidban egy kis irigységet is érzek, hogy van, aki választhatja a bulizást és a lazulást is munka helyett.