Milyen elfoglaltságokat lehet kitalálni egy 12 éves fiunak nyárra?

Én sem voltam a társaság közzépontja de én feltaláltam magam 12 évesen a nyári szünetben.

Szerintem nem a te dolgod, hogy ő ne unatkozzon. Már elég nagy ahhoz, hogy feltalálja magát. Olvasson ha neki az a pihentető. Egy egy barátja biztos van akivel szívesen eltöltik majd a napot együtt.

12 évesen tudnia kellene magát elfoglalni egyedül. olvasás, strand, biciklizés, bármi, ami őt kikapcsolja. ebédre hazaér (mamához, ha a szülők nincsenek otthon), aztán ebéd után mehet megint.

12 évesen unokatesómmal egyedül jártunk a város másik végébe a strandra. 10-11 évesen már a dunára is egyedül mentünk le, ki volt adva, hogy hánykor van ebéd, addigra otthon kellett lenni.

12 evesen igy nezett ki a nyaram (Budapest)

- felkeltem 10-11kozott

- villamgyorsan megcsinaltam amit anya kert (pl mossam fel a konyhat vagy pakoljam ki a mosogatogepet)

- ettem

- felpattantam a buciklire es egesz nap bandaztunk a tobbiekkel. Volt ebben medencezes, kirandulas a repternel, szamhaboru ha sokan raertek, filmbezes egymasnal, video jatekok ha szar ido volt, gorkorcsolya/hoki az utcaban. Nem igazan voltak unalmas napjaim. Neha egy ket het tabor, de azt is egyutt.

Hát...12 évesen nem hinném, hogy neked kéne ezen gondolkodnod, elég nagy már ahhoz az a kisgyerek, hogy feltalálja saját magát.

Nekem pl így néz ki egy nyaram:

Reggel felkelek 7-8 óra környékén, tornázok, majd reggelizek. Elvégzem a házimunkát, aztán kimegyek a barátaimmal szórakozni. Kerékpározunk, vagy lemegyünk a falu-tóhoz, és megfürdünk. Ebédre haza megyek, aztán majd csak vacsoránál szoktak látni a szüleim:)

Szoktam nyaralni a nagymamáméknál, falun 1 hetet, és táborokba is járok (idén is fogok menni^^), persze, mindig valamelyik barátommal megyek. Anyukám általában mindig próbál valami programot szervezni nyárra, egészen idáig. Édesapám mondta neki, hogy egy kamasz lánynak nehogy már az anyjának kell kitalálnia a napi progjamját, és hogy ne görcsöljön ezen. Teljesen igaza volt:)

Nyilván nincsenek barátai és otthon lenne egyedül.

A szülő pedig próbálj elfoglaltságokat keresni neki.

Én azt csinálnám hogy beszélnék a többi szülővel és "össze terelgetném" gyerekeket próbáljanak kicsit barátkozni.

Hol itt hol ott.Az írásod alapján biztosra veszem hogy nem egy rosszcsont gyerek szóval nem lenne vele baj sehol.

Hát én is mindig egy magamnak való gyerek voltam...

Édesanyám is.

Nagyon sok helyre vitt el anya túrázni, sokszor mamámmal együtt mentünk, országot láttunk.

Ezekre a túrákra 80%-ban nem emlékszem (talán a balesetem miatt, de a hosszútávú memóriám mai napig kuka, kivétel a tanulás... sok képletre, idegen szóra mai napig emlékszem).

De minden nyár egy kaland volt.

Aztán 10 éves koromban voltam utoljára táborban, egy incidens miatt elment a kedvem a táborozástól évekre.

Sajnos tizenéves korom elején nem lehettem annyira önálló, betegség miatt (nem akarok róla nyilatkozni).

Édesanyám nagyon szigorú volt, kb. idomítva nevelt (jól tette), de szépen lassan engedett.

Pl 10 éves koromban karácsonyi ajándékként újra beköltözhettem a szobámba (majdnem 2 évig nem volt, a betegség miatt).

Kaptam TV-t, és telefont, amikre nagyon vágytam már.

Szoktam volt nézni filmeket is, a kis DVD lejátszómon ill néha olvasgattam, legóztam stb.

Ahogyan engedte, egyre többet játszottam a mamám gépén is (Minecraft XD), az volt a csúcs, amikor itthon is bekötöttük a netet :D

Szóval egy kocka egér lett belőlem, de engem nem zavar, vannak haverjaim, munkahelyre sikerült beilleszkednem (diákmunka), most egy régi osztálytársammal megyek mozizni...